Vissza a Főoldalra

Mel Odom: A múlt csapdájában (részlet)

- Skyhook, megvan a célpontod.

- Értettem Groundwire, vezess rá minket. - Argent előrehajolt a Hughes WK-2 Stallion helikopter utasülésében, és a gép pilótafülkéjének kékes polikarbonát üvegén keresztül lenézett a kivilágított utcák hálózatára.

Hatalmas termetű férfi volt szögletes vonású arccal, melyet mintha bronzból öntöttek volna. Világos haját az évek folyamán már megszokott katonai fazon szerint, egyenletes hosszúságúra nyírva hordta. Simára borotvált, álcázófestékkel torzított arcvonásain elenyésztek a fülkén kívülről érkező halvány holdsugarak. Sötétzöld, egyrészes ruhája fölött harci heveder feszült, a képet pedig mattfekete kiberkarja tette teljessé.

- Rajta vagytok, Skyhook - szólalt meg ismét a női hang.

- Vettem, Groundwire. GPS bekapcsolva, most. - Argent a kopter műszerfalába épített Sony Nav-Dat globális helymeghatározó rendszer monitorára pillantott. A Stalliont jelképező narancsszínű pont tartotta irányát, miközben balra előtte egy lila háromszög jelent meg. A megtermett férfi a pilótára nézett.

- Hallottam - jött Merkhur ingerült hangja jellegzetes brit akcentussal a gép rádióján keresztül. Teste a pilótaülésbe süppedt, a járműirányító rendszer csatlakozója jobb halántékából, gesztenyebarna, kócos fürtjei alól meredt elő. Tündéhez képest is magas és ösztövér lévén, szemlátomást képtelen volt kényelmesen elhelyezkedni, járműirányító kibervere mégis összekapcsolta a géppel. Minden tekintetben ő maga volt a helikopter. A kameráival látott, a hangérzékelőin keresztül hallott, és még a törzs mellett száguldó levegő örvénylését is érezte. Barna alapon krémszínű mintás, tradícionális japán köntöst viselt.

A Stallion jelenleg a Kanado-Amerikai Egyesült Államok Postahivatalának jelzéseit hordozta. A jelek persze csak álcázásként szolgáltak és egy, a Puget-tengerszoroson átsöprő zivatar könnyedén letakarította volna őket. Argent azonban tudta, hogy most nem várható eső, viszont egy gyors mosással visszaállítható a jármű eredeti zöld színe, nehezebbé téve az akció utáni azonosítását.

Az emberrablók a Lower Queen Anne környékét választották a lebonyolítás helyszínéül. Nem tudhatták, de Argent ismerős volt a területen. Egyre közelebb érve az árnyvadász már ki tudta venni a Union Street kanyargós vonalát, mely több főútvonalat is keresztezve kígyózott át az agglomeráción.

- Ha Shaundra Merlini fogvatartói meglépnek - csendült fel Groundwire hangja a Wiremasters X kommunikációs kiberveren keresztül -, rengeteg helyen meghúzhatják magukat, amíg te, vagy a Lone Star kifüstölitek őket. A lány addigra már halott lesz.

- Tudom, Peg - válaszolt Argent halkan. - De ez nem fog megtörténni.

Peg dekás volt, mégpedig az egyik legjobb a fejlett rendszerekbe való behatolásban, és Argent kényelmetlenül érezte volna magát, ha nem ő végzi a mentés adatszerzési részét. Még nem látott olyan védelmet, amelyen a nő ne tudott volna áthatolni, ha elég idő állt a rendelkezésére. A problémát az jelentette, hogy az ő szakmájukban nincs mindig elegendő idő.

Ezúttal azonban szerencséjük volt. Amikor Victor Merlini kapcsolatba lépett Argent közvetítőjével, és felvázolta neki a szituációt - megemlítve lányának levágott hüvelykujját is -, az árnyvadász rögtön vállalkozott a mentésre, feltéve persze, hogy az emberrablók közelébe tud kerülni. A rászorulók védelmében mindig hajlandó volt kiállni, még akkor is, ha az esélyek ellene szóltak.

Miközben ő az utcákat járta, Peg a Mátrixhoz kapcsolt seattle-i számítógépeken és a telekomvonalakon keresztül próbált meg valamilyen információt felhajtani. A legpontosabb adatokat az emberrablókról bizonyos utcai pletykák szolgáltatták, melyek szerint az Alamos 20K fajgyűlölő csoport gyanúsítható az elkövetéssel. Az emberrablással kapcsolatba hozható neveket viszont nem sikerült előásniuk.

Argent biztos volt benne, hogy Merlininek van oka félteni a lányát. Az árnyvadász nyomozása során hét másik olyan, a seattle-i hajózással kapcsolatba hozható embert talált, akik az elmúlt hónapok során veszítették el valamelyik családtagjukat.

Merliniék családi orvosa ellátta őt a lány szövetmintájával, lehetővé téve számára, hogy felbéreljen két utcai mágust és egy kígyó sámánt Shaundra megtalálására. Escadero, a kígyó sámán produkálta a legígéretesebb eredményt.

Míg az önmaga által előidézett transzban tartózkodott és Shaundra Merlini jövőjének lehetséges szálait fésülte át, Escadero rábukkant a fiatal nőre egy teherautóban, a Lower Queen Anne övezetben. De a jövőlátó víziók - mint arra Escadero rámutatott - nem mindig pontosak.

Ma éjjel viszont nyomra bukkantak. A három varázsló egyike a szövetminta segítségével asztrálisan Shaundra Merlini után kutat a Lower Queen Anne-en, és minden információt továbbít Pegnek. Hosszú folyamat, de Argentnek nem maradt más ütőkártyája. A Lone Star már próbálkozott a hagyományos módszerekkel.

A Stallion könnyedén cikázott a társasági felhőkarcolók, lakóházak, bevásárlóközpontok kanyonjaiban, alig öt méterrel suhanva el az épületek teteje fölött vagy húzva el mellettük, Merkhur akarata szerint. A rigó elegáns magabiztossággal kezelte a gépet, fedezékként használta az épületeket a Union Street mentén száguldva.

- Groundwire - szólt bele Argent a rádióba. - Meg tudod jelölni?

- Most egyeztetem az adatokat. - Peg szokás szerint most is nyugodtnak és magabiztosnak tűnt.

Argent meghúzta az ajtó fogantyúit, a szél pedig azonnal korbácsként vágott be a kabinba. Egyik kezével az ajtót tartotta, a másikkal ellenőrizte a testére kapcsolt felszereléseket. Tenyerét végigfuttatta a csípője körüli szíjról lelógó, második generációs fegyverkapcsolattal ellátott Ingram Super Mach 100 géppisztolyokon. Arra az esetre, ha az Ingramok nem lennének elegendőek a probléma megoldására, a bal karja alatti rejtett tokban egy hasonló fegyverkapcsolattal felszerelt Savalette Guardian lapult. Csizmájában pedig - ha a dolgok valóban rosszra fordulnának - gondosan elrejtve egy monoszálas korbácsot tárolt.

- Skyhook - jött Peg hívása -, célkijelölés folyamatban.

- Küldheted. - Argent aktiválta kiberszemének áramköreit, és jobb szemével hőérzékelő módba kapcsolt. Az alatta elsuhanó város képe abban a pillanatban megváltozott, amint látószerve a normál fénytartomány képei helyett a hőképeket kezdte közvetíteni. A mindkét szemén keresztül párhuzamosan érkező jelek kissé zavaróak voltak, de rendszerint egyszerre csak az egyiket használta. Ez hátrányosan érintette térérzékelését, de csak nagyobb távolságoknál, és pont ennek ellensúlyozására volt beépítve a szemébe egy távolságmérő is. Rengeteg kibervert hordozott a testében, de nagy részük a szervezetet kímélő, felső kategóriás delta osztályú beültetés volt - némelyik szinte még prototípusnak számított. Kapcsolatain keresztül olyan felszerelésekhez juthatott hozzá, amelyeket a piacon nem lehetett kapni, ő pedig nem sajnálta a pénzt a fejlesztésekre.

Újabb perc telt el, míg végre halvány levendulaszínű ovális jelent meg egy mattfeketére festett Ares Roadmaster áruszállító tetején. A levendulaszínű fényt egy robotnak köszönhette, amely a jármű követésére volt beállítva, és csak az infravörös tartományban látható fénnyel világította meg azt. A robot, egy kissé átalakított, teljes mértékben illegális Lone Star Strato-9 felderítő modell, a szingapúri feketepiacról származott, és külön erre az éjszakai akcióra bérelték egy külsős rigótól.

- Skyhook, a célpont megfestve - jelentette Peg. A varázslóktól nyert információk alapján sikerült azonosítania a járművet.

- Vettem - válaszolt Argent. - Skyhook látja. Merkhur?

- Megvan, pajtás, megvan. Tudod, azért még nem aludtam el. - A kopter rohamosan veszített magasságából, ahogy a Roadmaster nyomába eredt.

A Roadmaster gyanútlanul haladt az utcán, zavartalanul hagyva maga mögött a kereszteződéseket. A Kilencedik Sugárúton átvágva a Seattle Akvárium felé közeledett.

Argent felemelkedett, és még szélesebbre nyitotta a helikopter ajtaját. Kilépett az Elliot-öböl felől fújó jeges szélbe. A forgalom már csak tíz méterrel volt alatta, a gép egyre közelebb húzódott prédájához.

Az ajtó kitárásakor a szél besüvített a pilótafülkébe, jelentősen rontva a gép aerodinamikai tulajdonságait. Merkhur az irányítással küzdött, megpróbálta irányban tartani a helikoptert.

- Lejjebb - adta ki az utasítást Argent.

- Hé, pajtás - méltatlankodott Merkhur -, próbára teszed az öreglány tűrőképességét.

Argentet ez nem hatotta meg. Gondolatai az odalent haladó teherautóban ülő fiatal nő, és annak apja körül jártak. Bár céges vezető volt, aki a folyamatos alkudozások és üzletkötések taposómalmában éli mindennapjait, Victor Merlini mégis nehezen ment bele a személyes telefonbeszélgetésbe. Argent azonban ragaszkodott hozzá.

A Roadmaster lehúzódott a jobb szélső sávba. A következő kereszteződés a Boren Sugárút volt, onnantól pedig a Union Street egy balkanyar után nyílegyenesen halad tovább. A Lone Startól szerzett adatok szerint még nem hívták Merlinit a váltságdíj átutalása miatt. Ezt Peg is megerősítette, miután beszélt az elrabolt lány apjával.

Az emberrablók eddig minden esetben mozgásban maradtak túszaikkal, magát a váltságdíjat pedig egy másik csoport intézte, akikkel folyamatosan tartották a kapcsolatot. Miután minden ütőkártya az ő kezükben volt, egy telekommal felszerelt dekken keresztül letöltötték a váltságdíj összegét anélkül, hogy a túszt kiadták volna. A harmadik hasonló esetnél a túszt akkor ölték meg, amikor éppen a férjével beszélt telekomon, az emberrablók pedig ismét nyom nélkül felszívódtak.

Shaundra Merlini egyetlen esélye az életben maradásra tehát az volt, ha valaki megtalálja, mielőtt még a váltságdíj átutalásra kerül.

- Skyhook - jelentkezett Peg ismét -, bejött a hívás.

Argent a retinaóráján elindított egy kétperces visszaszámlálást. Idáig egyik átutalás sem tartott két percnél tovább. A tranzakció végén mindig kivégezték a túszt, testét pedig az utcára lökték.

Merkhur egyenesbe hozta a Stalliont, egyre jobban megközelítve a Roadmastert. Most, hogy az emberrablók járműve elérte a Union Street azon részét, amelyen a keresztutak hiánya miatt nagyobb volt a sebességhatár, felgyorsítottak.

Egy perc telt el, mire Merkhur a Roadmaster fölé kormányozta a gépet. Argent az utat figyelte, és a ritkább forgalom miatt kiszúrta a két sötétkék Ford Americart, melyek a nagyobb jármű előtt és mögött haladtak.

A dolog nem érte teljesen váratlanul Argentet, de komplikáltabbá tette a feladatát. Beleszólt a rádióba:

- Fedezik a Roadmastert, Merkhur.

- Látom őket. De kizárt dolog, hogy ne vegyenek észre, ha csak egy kicsit is éberek.

A retinaóra ötvenkét másodpercet mutatott.

- Akkor nagyon gyorsan kell csinálnunk.

- Tudom. Készen állok a megközelítésre.

- Akkor kezdjük.

Argent fokozatosan leereszkedett a helikopter oldalán, amíg végül már a leszállótalpon lógott. Könnyedén elbírta saját súlyát, kiberkarjainak nem okozott problémát teste megtartása. A karok több mint duplájára növelték erejét, és soha nem fáradtak el.

A Stallion vadászó sólyomként csapott le, könnyedén szelve át a Roadmastertől elválasztó távolságot. Merkhur rutinosan kezelte a madarat, gépével felvette az áruszállító sebességét. Elfoglalta pozícióját a Roadmaster fölött, és egyenletesen tartotta a kevesebb, mint háromméteres térközt.

Nyomjelző lövedékek vöröses fénye világította meg az éjszakát Argent körül, golyók kopogtak a Stallion páncélozott oldalán. Lenézve látta, hogy a hátsó autó utasai lövik a helikoptert.

A száguldó Roadmaster fölé érve Argent elengedte a leszállótalpat és zuhanni kezdett.

A helikopterről lefelé zuhantában Argent előre haladó mozgása drasztikusan lecsökkent, a férfi a viharos széllökések áldozatává vált. Egy pillanatig papírsárkányként hánykolódott, de kezével vadul hadonászva végül sikerült visszanyernie a teste feletti irányítást.

Amikor látta, hogy mindkét lábával elhibázza a Roadmastert, működésbe hozta bal kiberkarjának áramköreit, és bekapcsolta a tenyerében elhelyezett elektromágneseket. Testét elfordítva, kezével a szállítójármű tetejére csapott. Az elektromos áram generálta mágneses mező hatására tenyere és ujjai biztosan tapadtak meg a Roadmaster testén. Még így is eltartott néhány pillanatig, amíg teljesen lefékezte zuhanását; keze csikorgó hangok kíséretében csúszott a tető pereme felé.

Argent támasztékot keresett lábával, és ruhája alól előhúzta egyik Ingramját. A háta mögött hirtelen feldübörgő motor hangjára megfordult, és felemelte a fegyvert.

A Roadmaster mögött haladó autó gyorsított, egyre közelebb ért. Az első utasülés ablakán egy géppisztolyát célzásra emelő férfi hajolt ki. Fegyverének vörös lézerfénye Argenten és a Roadmasteren táncolt, és egy pillanattal később sárgás torkolattűz lövellt ki a csőből. A forgalom zaja sem nyomta el a teherszállító hátuljába csapódó lövedékek tompa koppanását.

A fegyverkapcsolat működésbe lépésével Argent szeme eggyé vált géppisztolya célzórendszerével. Látóterében egy célkereszt jelent meg, követve az Ingram csövének mozgását. A megfelelő pillanatban gyengéden megérintette a ravaszt; a rövid sorozat szabályosan lefejezte támadóját.

A fej nélküli test utoljára még megvonaglott, és visszabukott az Americarba. A szélvédő belső felét vércsíkok szennyezték be.

Halott társa láttán a sofőr elfordult, egyik kezével megpróbálta megakadályozni, hogy a hulla nekidőljön. Az Americar éles kanyart téve áttért a másik sávba, kiváltva a szemben közlekedő autók dühös dudálását, majd a rövid kitérő után újra beállt a Roadmaster mögé.

Argent ismét célzott az Ingrammal, és négy hosszú sorozattal kiürítette a géppisztoly megnövelt, hatvan lőszer befogadására képes tárát. A fegyverből egyszerre legfeljebb tizenöt lövedéket lehetett kilőni. Az első sorozattal az Americar golyóálló szélvédőjének sofőr felőli oldalára célzott, hogy a becsapódások által okozott repedések korlátozzák a vezető látóterét. A második és harmadik sorozatot a kocsi elé, a betonra lőtte ki, és a visszapattanó golyók darabokra szaggatták az első kerekek gumiját. Az utolsó sorozat pedig az Americar elején hatolt be és átlyukasztotta a hűtőt; a lövedékeket csak a motorblokk állította meg.

Tűz, majd fekete füst csapott ki az Americar motorházteteje alól. Az autó kicsúszott, teljesen irányíthatatlanná vált.

Valamivel feljebb a Stallion élesen felhúzott - Merkhurtól még egy búcsúszóra sem futotta. Az éter néma maradt, Peg is csendben várakozott. Argent egy pillanatig egyedül érezte magát, jobban hiányoztak neki a Mentőosztag halott tagjai, mint előtte bármikor. Ha Sólyom és Toshi túlélték volna az IRT telep elleni vadászatot, amivel Dirk Montgomery bízta meg őket, elhessegette a gondolatot, és figyelmét ismét saját tennivalóira összpontosította.

Helyére tette az Ingramot, majd figyelmesen szemügyre vette a teherautó hátsó ajtaját lezáró mágneszárat. Szabaddá vált kezét kinyújtotta, és csuklójából előugrasztott egy visszahúzható döfőhegyet. A háromszög keresztmetszetű penge majdnem tíz centivel ért messzebbre ujjhegyeinél. Karját előrelendítve belevájt a plasztacél ajtóba. Visszahúzta a pengét, és fémujjaival átnyúlva a lyukon, puszta kezével tágította tovább a rést.

Az érzékeny szenzorok révén, melyekkel akár a Braille-írás olvasására is képes lett volna, a hús-vér testét a kibervereivel összekapcsoló kibernetikus interfész segítségével az árnyvadász meghatározhatta, mennyi inger érje el központi idegrendszerét. Ezúttal úgy határozott, csak az ajtót áttörő végtagját érő fizikai érintéseket szeretné érezni, de semmi olyasmit, amit agya fájdalomként foghatna fel.

Bár karjai megerősített csontokon, ízületeken és egyéb mesterséges kiegészítő berendezéseken keresztül kapcsolódtak testéhez, mégsem volt képes akkora emelőerőt kifejteni, mint a trideofilmekben szereplő utcai szamurájok, akik autókat hajigálnak át az utcán. Ezzel a beültetéssel mindössze egyébként is számottevő erejét duplázta meg. Markát viszont hihetetlen energiával, satuhoz hasonló erővel tudta összeszorítani.

Végre elérte az ajtót csukva tartó zárszerkezetet. Egy gyors szorítás, és a zárból mindössze maroknyi fém- és kerámiahulladék maradt.

Fülében még az összezúzódó zár sikolya visszhangzott, amikor Argent kirántotta az ajtót, és belendült a Roadmaster hátuljába. Rögtön lövedékek csapódtak a felsőtestét védő kevlármellénynek.

Öt férfit látott a teherautó rakterében. Mindegyik bő szabású overallt viselt, valószínűleg azért, hogy eltakarják vele az alatta lévő utcai ruhát. A szőke, kócos hajú Shaundra Merlini az egyik falba épített árurögzítő kampóhoz kötözve ült, bal kezét durva, vérfoltos kötés fedte. Ugyanaz a Vashon Island kosztüm volt rajta, amiben elrabolták. A lány apja mutatott egy felvételt Argentnek, melyet a biztonsági kamerák egyike készített Shaundra távozásakor. Fejét kimerülten a megtermett szamuráj felé fordította, torkából halk sikoly tört fel.

Az emberrablók egyike éppen a fiatal nő felé igyekezett, kezében monoszálas kést szorongatva. Argent már mozdult is, hogy megelőzze a fickót. Balra egy másik férfi ösztönös támadó mozdulatot tett, de olyan könnyedséggel, ami Argent számára egyértelművé tette, hogy az emberrabló mozgáshuzalozással rendelkezik. A támadó keze a bal karja alatt hordott Colt Manhunter felé villant.

Argent hagyta, hogy tapasztalata és saját mozgáshuzalozása által vezérelt reflexei vegyék át teste felett az irányítást, és megváltoztatta támadásának célpontját. A mozgáshuzalozás folyamatos - néha már szinte megszállottságnak tűnő - készenlétben tartotta tulajdonosát, a mozgást pedig egyszerűvé, céltudatossá és hihetetlenül gyorssá tette azokéhoz képest, akik nem rendelkeztek hasonló beültetéssel. Egyedüli hátulütőjét Argent számára az enyhe remegés jelentette, melyet akkor érzett, ha izmai pihentek - ez volt a kiberver káros mellékhatása.

Argent tudta, hogy a Manhunter előbb kerül elő a tokjából, mint ahogy a késes még egy lépést tehetne a védtelen lány felé. Az árnyvadász a bal szemébe épített BrightLight rendszer segítségéhez folyamodott, és aktiválta a villanófényt.

A szeméből hirtelen előrobbanó intenzív fényvillanás betöltötte a Roadmaster rakterét. Nem számít, milyen felvillanásvédővel vannak felszerelve az emberrablók, Argent tudta, hogy a villanás mindenkire hatással lesz. Egyedül saját látását nem befolyásolja.

A pillanatnyi zavarodottságot kihasználva Argent a kést tartó férfi felé lépett. A bűnöző tántorgott, megrendítette a villanófény intenzív ereje, megtorpant kiválasztott prédája közelében. A szamuráj előrántotta hónaljtokjából, és célzásra emelte Guardianjét. A fegyver markolatába épített fegyverkapcsolat Argent kezén át közölte az információkat, lehetővé téve mozgáshuzalozása számára, hogy a pillanat törtrésze alatt tisztában legyen a fegyver minden jellemzőjével.

Első lövésével Argent golyót eresztett a feldrótozott emberrabló fegyvert tartó kezébe. A nagy kaliberű lövedék szétroncsolta a férfi kézfejét; átlőtt kezéből fémszilánkok záporoztak. Argent azért célzott a fegyverre, mert ha kinyírja a fickót, annak kiberverei egy darabig még aktívak maradnak, és esetleg lelőheti a lányt.

Nem volt lehetősége még egy tiszta lövésre, és nem akarta, hogy a teherautó zárt rakterében a szükségesnél több golyó röpködjön, ezért inkább a késes felé fordult. Szabad kezének összeszorított ujjaival az emberrabló torkát vette célba. Ujjhegyei a bűnöző nyakán keresztül egészen a gerincoszlopáig hatoltak.

A fickó elszánt rohama látványos összeeséssel végződött volna, de Argent egy méterrel Shaundra Merlini előtt megtartotta a hullát, és annak testével fedezte a lányt.

Tompa puffanások kíséretében lövedékek csapódtak a halott hátába.

Argent észrevette, melyik emberrablótól jönnek a lövések. A kiberverekkel bőven ellátott férfi megpróbált pozíciót változtatni, de egy pillanatra megzavarodott a Roadmaster rakterében mozgó rengeteg ember kavargásában. Az árnyvadász egyetlen golyót eresztett a fickó szeme közé, amely a koponya hátulján, agyának nagy részével együtt távozott.

Argent szeme sarkából mozgást érzékelt, melyet durva káromkodásfüzér kísért. A Merlini lány eközben folyamatosan, szánalmas és elveszett hangon sikoltozott mögötte. Még mindig a villanófény hatása alatt állt, és teljesen pánikba esett.

Mielőtt Guardianjét az új veszélyforrás felé fordíthatta volna, a drótozott fickó karjával - akár egy vascsővel - Argent csuklójára sújtott, aki kénytelen volt elejteni a hullát. A bicskás nem tett felesleges mozdulatot, ezúttal megpróbált Argent arcába döfni kezének megcsonkított végével.

Argent megpördült, hajszál híján kerülve csak el a szilánkos fémcsonkot, amely nemrég még a támadó keze volt. Pisztolyát határozott mozdulattal ellenfele tátott szájába nyomta, kitörve néhány fogát, majd meghúzta a ravaszt. Még a mozgáshuzalozás sem menthette meg a fickót a koponyáját átszakító lövedéktől.

A halott hátratántorodott, megpördült a nagy kaliberű golyó erejétől.

Még mielőtt a tetem a földre zuhant volna, Argent már a maradék két emberrablón volt. A bal oldalit egy visszakezes ütés terítette le; a fém kiberkar csapása nyomán hús- és csontdarabkák repkedtek minden irányban.

Az utolsó ellenfél valamilyen harcművészeti technikával próbálkozott, karját folyamatosan mozgatva felkészült Argent megtámadására. Hangos kiáltással lendült előre, váratlan rúgása áthatolt az utcai szamuráj védelmén.

A támadás az arcán érte Argentet, feje hátracsuklott a rúgás erejétől. Fájdalom hasított a fejébe, de gyorsan túltette magát rajta, és villámgyors, automatikus mozdulattal megragadta támadója lábát, mielőtt az visszahúzhatta volna. Másik kezével a záporozó ütéseket próbálta kivédeni, majd pisztolya markolatával ellenfele térdére sújtott.

Csont reccsent, és Argent felerősített hallásával érzékelte, hogy a kerámia- és fémerősítések a láb ízületeiben szintén megadják magukat. Az emberrabló üvöltött fájdalmában, de megpróbálta folytatni a harcot. Derékból előrehajolva kinyújtotta kezét, ujjhegyeiből előpattanó pengéivel Argent szeme felé kapott.

Az árnyvadász megcsavarta ellenfele lábát, hogy megpróbálja kibillenteni egyensúlyából. A férfi felsikoltott, de tovább hadonászott ujjpengéivel. Argent végül felemelte pisztolyát, és a fickó arcának közepébe lőtt. Eleresztette a halottat, és szemügyre vette a vezetőfülkét a raktértől elválasztó, csukott ajtót.

Az ajtó szinte érintésre kinyílt, de a Roadmaster mozgásából Argent érezte, hogy a sofőr tisztában van vele, a raktérben elszabadult a pokol. Ahogy áthaladt a nyíláson, a sofőr mellett ülő emberrabló közvetlen közelről tüzet nyitott Manhunteréből.

Argentet csak csaták tucatjaiban csiszolódott reakciója, és persze mozgáshuzalozása mentette meg. Félreugrott, szabad kezével pedig előrenyúlt, és megragadta a pisztoly csövét. Mielőtt a következő lövésre sor kerülhetett volna, összezárta markát, szétlapítva a fegyvercsövet.

Az emberrabló persze újra meghúzta a ravaszt, nem tudva fegyvere sérüléséről. A Manhunter felrobbant, tulajdonosa arcát véres masszává változtatta a hátrarepülő szán.

Argent továbbnyomult a fülkébe, félresöpörte a pisztolyával célozni próbáló sofőr kezét; a kiröppenő golyó így a szélvédőbe ütött lyukat. Az árnyvadász a biztonság kedvéért kétszer fejbe lőtte a sérült emberrablót, majd figyelmét a vezető felé fordította.

A Roadmaster őrült tempóban száguldott a Lower Queen Anne utcáin, útját autódudák dühös hangkavalkádja kísérte. A sofőr keményen eltekerte a kormányt, ezzel nekiütközött egy Metro Transit busznak, és a Union Street járdájára kényszerítette a nagyobb járművet. A város éjszakai életének állandó résztvevői az életükért futottak, amint a busz és a teherautó vezetője megpróbálta visszaszerezni a járműve feletti irányítást. A busz végigrobogott egy thai étterem napernyős asztalai között. A vacsorázó vendégeknek szerencsére sikerült ép bőrrel megúszniuk. Sőt, néhányan lövéseket adtak le a Roadmaster szélvédőjére. Nem meglepő, gondolta Argent. A Lower Queen Anne övezetben mindenki teljes munkaidőben vigyáz saját seggére.

Argent megragadta a sofőr kezeslábasát, és a kormány felett átemelve a golyólyuggatta szélvédő felé lendítette a fickót. A lövésektől meggyengült üveg nem bírta tovább, utat engedett a repülő testnek.

Az emberrabló sikertelenül próbált meg biztos kapaszkodót találni a Roadmaster lekerekített orrán. A hatalmas áruszállító elé zuhant, miközben az autóban Argent helyére tette pisztolyát, és elfoglalta a megüresedett helyet.

Az utcai szamuráj a volánnal birkózva megpróbálta uralma alá vonni az elszabadult járművet. Apró zökkenés jelezte csak, hogy a kerekek áthajtottak az emberrablón. Argent lenyúlt az ülések közötti sebességváltóhoz, és alacsonyabb fokozatba tette a járművet, majd beletaposott a gázba.

Amikor már a kezében volt a teherautó, bekapcsolta kommunikációs beültetését.

- Groundwire.

Peg ismét vonalban volt, hűvös hangja rá is nyugtatólag hatott.

- Vagyok, Skyhook.

Argent az előtte haladó forgalmat, és a keresztutcákat figyelte.

- Valahol lennie kell még egy kísérőnek. - A másik Americart nem látta maga előtt.

- Éppen most zárkózik fel melléd - jelentette Peg érzelemmentes hangon. A helyszín feletti robot által közvetített képeken figyelte az akciót. - Amikor átvetted az irányítást, kicsit lemaradtak.

Argent a visszapillantó tükörbe nézett. Nem volt nehéz felismernie az Americart a két ablakából is villogó automata fegyverek torkolattüze láttán.

- Megvannak - mondta. - Tudod értesíteni a Lone Start?

- Már riasztottam őket - válaszolt Peg. - Megmondtam nekik ki vagy, és mit csinálsz ott. Várható érkezési idő tizenhét másodperc. Úton van egy egységük.

Argent rutinosan irányította a teherautót, az út közepén haladva felhasználta a forgalmat üldözője ellen, s ekkor figyelt fel a forgalom csökkenésére. A retinaóráján visszafelé pörgő számlálóra nézett, egy pillanattal később pedig észrevette a zömök Chrysler-Nissan G12A légpárnás járművet, amint összes lámpájával villogtatva közeledik az úton, hogy felhívja magára a figyelmet.

Vastag páncélzatával és megkülönböztető jelzéseivel a Lone Star SWAT csapatának járműve úgy festett, mint egy portyázni induló mechanikus ragadozó. Az autósok megpróbáltak helyet biztosítani neki, és a Union Street két oldalára húzódtak, miközben a légörvény a főútvonal mindkét oldalán üzleti hirdetéseket és neonreklámokat tépett le a helyükről. A Lone Star SWAT osztagai híresek voltak róla, hogy még a legalkalmatlanabb körülmények között is gyorsan és jól végzik el munkájukat.

Argent ismét a visszapillantóba nézett, figyelte, ahogy az Americar - valószínűleg előzési szándékkal - hirtelen kikanyarodik mögüle. Az utcai szamuráj ezúttal hagyta közelebb jönni. Tudta, hogy a SWATosok már célba vették a személyautót.

Alig több mint ötven méterrel előtte a légpárnás lelassított. A fekete páncél bemélyedéseiben állványra rögzített fegyverek bújtak meg. A pilótafülke fekete szélvédője fölött egy Victory forgócsöves gépágyú húzódott meg szerényen.

Hangos dobolással gépfegyvertűz vágott végig a Roadmaster oldalán. Argent megpróbált minél jobban lehúzódni a kormánykerék mögött, miközben kikerült egy pont előtte megálló autót. Élesen balra kanyarodott, továbbra is lekötve az Americart, szeme viszont a Union Street közepén légpárnáin lebegő rendőrségi járműre tapadt.

Ismerte a légpárnás lövészeinek legendás pontosságát, akik valószínűleg már rég rajta vannak a célponton. Váratlanul beletaposott a fékbe, és teljes erejéből jobbra rántotta a kormányt. Mivel a raktér gyakorlatilag üres volt, a teherautó könnyű hátsó fele körívben előrecsapódott, mintha versenyre akarna kelni a vezetőfülkével.

Argent pont jól időzítette a manővert. A Roadmaster teste hátulról kapta el az Americart, előre és balra lökve az autót. Az Americar vezetője elvesztette uralmát járműve felett. A személyautó olyan közel volt, hogy Argent jól szemügyre vehette a benne ülőket. Miközben a Roadmaster tovább csúszott, látta, hogy az Americar utasai fejüket a várakozó Lone Star légpárnás felé fordítják.

Egy pillanattal azután, hogy az Americar elszakadt a Roadmastertől, a SWAT járműjének forgócsöves gépágyúja visszhangzó dübörgéssel életre kelt. Egy öt lövedékből álló sorozat vágódott az Americarba, lángoló, deformálódott ronccsá változtatva az autót, izzó fémdarabkákat szórva amely néhány másodperc múlva, egy útszéli hotel falának csapódott.

Csodálatos módon a hotel fala kitartott. Az Americar forró léghullámmal kísért robbanásakor a vendégszobák ablakáig csaptak fel a lángok.

Argent tudta, hogy a szálló vendégeinek többsége ilyenkor saját kis műérzet-világában van elmerülve, vagy ha nem, akkor is tudják, hogy semmi közük a kinti eseményekhez. A Roadmaster eközben döcögve megállt.

Kicsúszott a volán mögül, és hátrament a jármű rakterébe. Shaundra Merlinit sírás rázta, szája egyfolytában mozgott. A szamuráj óvatosan megszabadította kötelékeitől, és a karjába véve felemelte. A lány összehúzta magát, akár egy kisgyerek: karját védekezőn szorította maga elé, állát kézfejéhez nyomta.

Argent a Roadmaster hátulja felé indult, könnyedén cipelve a fiatal lány testét.

- Minden rendben van - nyugtatta halkan Shaundrát. - Édesapád küldött, hogy hazavigyelek. És pont ezt fogom most tenni. Senki sem bánt többé, ígérem.

A lány remegve lapult az árnyvadász mellkasához.

Argent magához szorította, és kényszerítette magát, hogy ne gondoljon azokra a dolgokra, amelyeken a lánynak elrablása óta keresztül kellett mennie. Szerencsére az ő munkája az esetek túlnyomó többségében az volt, hogy a kellemetlen események még rosszabbra fordulását megakadályozza, nem pedig az, hogy megmentse a gyengéket és ártatlanokat a már átélt élményeiktől. Nem változtathatja meg a múltat, csak egy kicsit befolyásolhatja a jövőt. Egy katonának meg kell tanulnia, hol húzódik a lehetséges és a lehetetlen közötti határvonal. Az érzelmek túl sok jó ember halálához vezetnek, ezt tapasztalatból tudta.

A SWAT tagjai körbevették a Roadmastert, pisztolyok és puskák csöve meredt Argentre. Felszólításukra mozdulatlanná vált, és közölte velük, hogy személyazonosságának tisztázása érdekében hívják fel Victor Merlinit.

- Argent - csendült fel Peg hangja beépített adóvevőjében.

Az árnyvadász meglepődött. Az akció közepén, amikor még nem tudhatják, képesek-e kezelni az összes felmerülő problémát, Pegnek tudnia kéne, hogy nem törheti meg a rádiócsendet. Megvárta, amíg a SWAT-osok mellé érnek. Első lépésként jelzavarót erősítettek rá, hogy megakadályozzák kommunikációs kibervereinek használatát.

- Gondoltam, tudni akarsz róla - folytatta Peg. - Az imént kaptam egy üzenetet Brynnmawrtól.

Argent tudta, sokkal veszélyesebb dologról van szó, mint belebámulni egy tucatnyi adrenalintól fűtött Lone Star-os SWAT katona fegyverének csövébe. Brynnmawr múltjának egy része volt, pontosabban egyik múltjának része.

Csakhogy Brynnmawr sokkalta veszélyesebb, mint az összes többi együtt. Tisztában volt vele, ha minden rendben menne, nem próbálna kapcsolatba lépni vele. Miközben Shaundra Merlinit kivették a kezéből, csuklóját pedig megbilincselték, még mindig azon töprengett, vajon mi sülhetett el balul, és ki haraphatott a fűbe.

Vagy ki fog.

A cikk a Beholder Kft. oldaláról származik.
A cikk a weben a http://www.beholder.hu/?cikk=5021 címen elérhető.
Létrehozás: 2003. december 22. 10:13:28Utolsó frissítés: 2015. május 20. 10:44:20 Küldd el a cikket másoknak