Vissza a Főoldalra
 
Egyelőre üres.
Feliratkozás Hírleveleinkre!
Adatvédelmi Tájékoztató
Ország Boltja 2011 Népszerűségi díj Egyéb kategória II. helyezett Ország Boltja 2012 Népszerűségi díj Hobbi és kellék kategória III. helyezett

Újdonságaink
Előkészületben
ÁSZF
Adatvédelmi tájékoztató
A pontgyűjtésről
Akciók
Beholder könyvek (Lista)
Más kiadók könyvei (Lista)
Kártyacsomagok (Lista)
Magazinok (Lista)
Játék-kiegészítők (Lista)
Puzzle játékok (Lista)
PC játékok (Lista)
Társasjátékok (Lista)
Dobókockák (Lista)
Keresés a termékek közt
Chat, üzenõfal
Íróink
Sorozataink
Ajánlók, kritikák, ismertetők
Könyvrészletek
Fantasy borítóképek
Sci-fi borítóképek
Könyv toplisták
Fórumok
Szavazások
Bevásárló kosár
Most ingyen kezdhetsz el játszani a Túlélők Földjén!
Kattints ide a részletekért...
Nézz be kártyaboltunkba!
HKK - Bajnoki menü augusztus 15.
HKK - Zén Legendái: Namír szántóföldek július 15.
Hatalom Kártyái - 10. kiadás június 16.
A pillanat képe
Karom és csapata
Küldd el képeslapként!
Karom és piciny csapata beleveti magát az árnyvadászatba a Ragnarok című könyv cselekményeiben.
Nézz szét a galériában!
Termékismertető - Kártyaalbum lap (10 darab)
Termékismertető - Hatalom Kártyái - 10. kiadás
Termékismertető - HKK - Zén Legendái: Alanor bűnei
Termékismertető - Hatalom Kártyái - Kreátor műhelye

A lista folytatása...
Böszörményi Gyula: A bolhedor lovagjai (16)
Kaland-Játék-Kockázat (147)
Harby Riann: Rúvel hegyi legenda (40)
Brian McAllister: Két világ közt (47)
Magyar fantasy könyvkiadás (35)
Margaret Weis & Tracy Hickman: Az őszi alkony sárkányai (7)

További témák...
Doomlord online game
Mágia Mesterei Online Játék
Swords Comics
Pókerjáték
Szerkesztőség:
honlap@beholder.hu
Készítők:
Farkas Zsolt (Speedz)
Szeitz Gábor (Talbot)
Mazán Zsolt (Maci)
Webdesign:
Szirják Csaba (Chaar-Lee)
Szegedi Gergely (GerY5)
Ha hibát találsz a honlapon:
Írj nekünk!
Ajánlott böngésző, felbontás:
Internet Explorer, 1024x768
 

Blaine Lee Pardoe: Hősi nagyság (részlet)

Archer Christifori nem érezte jól magát, de a mozgással csak rontott volna a helyzeten. Három törött bordával és számtalan zúzódással gyakorlatilag nem létezett kényelmes pozíció. Adtak ugyan neki fájdalomcsillapítókat, de a gyógyszerek csapdába ejtették valahol az agónia és az eszmélet határmezsgyéjén.

A mennyezeten pörgő ventilátort bámulva azon gondolkodott, mennyi ideig kell még itt maradnia a tábori kórházban. Remélte, hogy mindössze néhány napig. Sértetlen jobb kezével rácsapott a lepedőre, százszor is elátkozva az elvesztegetett időt, és megpróbált valami elviselhetőbb testhelyzetet találni.

Pokoli hét állt mögötte. Unalmas hónapokon át utazott a Belső Szférából a klánok területére, hogy aztán szembesüljön a hirtelen, sokkoló terrorral. A Buldog harci kötelék mindössze néhány nappal korábban érkezett meg a Huntress rendszerébe, és mint kiderült, éppen az utolsó pillanatban. A klánok inváziójának véget vető hadjárat másik része, a Kígyó hadművelet hadereje csupán maroknyi bevethető egységre fogyatkozott. Az otthonuktól elvágott kígyók emberanyag és utánpótlás hiányában képtelenek voltak véghezvinni a Füstjaguárok megsemmisítését.

Archer egysége, a 10. lyrán gárda a Huntressre érkező Buldog harci kötelék részét képezte. Emlékezett, ahogy az űrjárók megközelítették a felszínt a bolygót borító viharfelhőkön keresztül. Ő és egységének többi tagja a csatamechek pilótafülkéjében ülve várta a dobózsilipek nyitását. Utasításaik szerint a Northwindi Felföldiek visszavonulását kellett fedezniük, akik a Dhuan-mocsár sűrű, bűzlő lápjában harcoltak a Jaguárok ellen.

Miközben az eszmélet határán ingadozott, közeledő lépteket hallott a folyosóról. Ez nem a nővérek puha cipőinek halk csosszanása volt, hanem az Egyesült Nemzetközösség Fegyveres Erőinél szolgáló tisztek védjegyévé vált sarkantyúk összetéveszthetetlen csengése. Felemelte a fejét, hogy lássa az érkezőt, és a következő pillanatban több elmosódott alak lépett be a látóterébe.

- Christifori őrnagy - szólalt meg az egyik. Archer pislogva próbálta fókuszálni tekintetét.

- Uram - préselte ki magából, és annak ellenére, hogy a hátán feküdt, ép jobb kezét tisztelgésre emelte. Azonnal felismerte Victor Davion herceget, saját parancsnokát, a Buldog hadműveleti csoport vezetőjét, de a többi tiszt ismeretlennek tűnt számára.

- Olvastam MacLeod ezredes utólagos jelentését az ön kereső-mentő küldetéséről - mondta a herceg halvány mosollyal. - Pokoli dolgot művelt, őrnagy.

Archer a fejét rázta - amennyire tudta.

- Nem mondhatnám, uram. Csak a parancsot teljesítettem.

A herceg félrebillentette a fejét.

- Ha jól emlékszem, őrnagy, a parancsban nem szerepelt, hogy egyenesen az előrenyomuló Füstjaguárok között landoljanak.

Archer félig leeresztette a szemhéját. Begyógyszerezett elméjének ködén keresztül kezdtek visszaszivárogni az emlékek.

Az űrjáró megremegett.

- Strong kapitány, tegyen le minket pontosan a Northwindi Felföldiek és a Jaguárok közé - adta ki a parancsot Archer.

- Értettem, őrnagy - hangzott fel Strong válasza Archer fejhallgatójában. - Egy perc a ledobásig, visszaszámlálás indul. Forró landolási zóna.

Az őrnagy átváltott a parancsnoki század frekvenciájára.

- Nincs sok idő, tehát jól figyeljenek! Feladatunk a Felföldiekre nehezedő nyomás enyhítése. Ezek az emberek a vérükkel fizettek a hadműveletért, mi pedig azért vagyunk itt, hogy módjuk legyen megünnepelni a győzelmet. Elnyújtott alakzatot kell létrehoznunk a Jaguárok és a Felföldiek között. Az arcvonal balján helyezkedik el a parancsnoki szakasz, középen a támadó, jobbra pedig a felderítő. A parancs egyszerű: egyetlen Jaguár sem juthat át a Felföldiekhez.

- Uram - szólalt meg Moss hadnagy -, tűzerőben és létszámban is felülmúlnak minket. A 2. század húsz perc múlva itt lesz. Nem várhatnánk meg őket?

- Azok a srácok már így is megélték a poklot. Befejezzük, amit elkezdtek. Ne feledjék: egyetlen Jaguár sem juthat át!

Archer szeme lassan kinyílt.

- Azt a parancsot adta, hogy mentsük fel a Northwindi Felföldieket, uram. Ha vártam volna, jó harcosok halnak meg. Eddig is túl sokan vesztek oda.

A herceg bólintott.

- Nem kritizálni akarom, őrnagy, inkább dicsérni. Nemcsak hogy elfoglalta a kijelölt területet, de habozás nélkül magához is ragadta a kezdeményezést. A parancsnokai jelentése szerint egyszerre hat Füstjaguár mechhel szállt harcba. Bámulatra méltó teljesítmény.

Archer mély lélegzetet vett, elméjének egy része továbbra is az emlékképek közt ragadt.

- Több mumus közeledik felém, mindegyik nehéz gép - közölte Friscoe hadnagy a rádióban; hangját átitatta a félelem.

Archer Faltörőjének rövid hatótávolságú érzékelői sem festettek valami szívderítő képet a helyzetről. Túl sok Jaguár mech volt a környéken, kiéhezett falkaként űzték, hajtották maguk előtt a Felföldieket.

- Rendben, emberek, itt fogunk megfizetni nekik a Kígyókért. A klánosok felrúgták saját harci szabályzatukat, tehát mindenki legyen óvatos! Mindenki támadjon több célpontot, lőjenek mindenre, ami mozog! Vegyenek tűz alá mindenkit, aki megpróbál áttörni a vonalon!

Az első érkező mech egy Jaguár Keselyű volt; matt szürke álcafestése több helyen megégett, felhólyagzott. Archertől balra kelt át a gerincen, az alakzat szárnya felé mozgott. Meg sem próbált harcba bocsátkozni vele. A környező ingoványban visszavonuló Felföldieket üldözte, madárszerű sziluettje esetlenül bukdácsolt át az őrnagy látómezőjének perifériáján.

Archer elfordította Faltörőjének felsőtestét, és előretolta az irányítókat, hogy a célkereszt a száguldó Keselyűre álljon. Három félnehéz impulzuslézerét egy áramkörre kapcsolta, és elindult előre a mechjével, hogy biztosan tartsa a távolságot. Működésbe hozta a lézereket, és a levegő megtelt fényes, smaragdzöld villanásokkal, ahogy a sugarak a Jaguár omnimech oldalába és hátába fúródtak. Egyik fegyver sem hibázta el a célt, a lövések megrázták a mechet, és megolvasztották a páncéllemezeket. Az omni lelassított, és megtorpant, a klános pilóta szembefordult a támadással.

Archer folytatta útját felfelé a domboldalon, miközben egy Tűzlepke is megpróbálkozott az áttöréssel. Az őrnagy figyelmen kívül hagyta a közeledő Keselyűt, célba vette a világosbarna Tűzlepkét, és tüzet nyitott megnövelt hatótávolságú lézereivel. A pilótafülke hőmérséklete megemelkedett, ha csak egy pillanatra is.

- Hill űrjáró, itt Páncélos. Mikor érkeznek? - A homlokáról lecsorgó verejték csípte a szemét.

- Páncélos, itt az A. P. Hill. Tizenkét percen belül ott leszünk maguk fölött.

- Jobb lenne inkább öt...

- A jelentések túloznak, uram. A 2. század űrjárója csupán néhány percnyire járt. A jobb szárnyamat felgöngyölítették, de a bal és a centrum kitartott. Minél több Jaguárra tüzet akartam nyitni, hogy inkább velem foglalják el magukat, mint a Felföldiekkel.

- A százada többi részét végül meghátrálásra kényszerítették, de maga tartotta a frontot.

Archer a herceg hangjából érződő tisztelet hallatán elvörösödött.

- Uram, ön már régóta vezeti a 10. lyrán gárdát. Nagyon jól tudja, hogy a harci helyzetek nem mindig átláthatók.

- Ebben az esetben erről szó sincs. Amikor összeszedték magát, már katapultált. A mechje majdnem nyolcvankilenc százalékos páncélveszteséget szenvedett. A gépe körül hat omnimechet és három elementált találtak, és a Faltörő harci számítógépének memóriájában rögzített adatok szerint mindegyikkel ön végzett.

A Harci Sólyom megbillent, amikor Archer egyetlen megmaradt nehézlézerének sugara a térdébe vájt, és az ízület halk pukkanással, fehér és szürke füstöt eregetve megsemmisült. A mech olyan erővel csapódott a domboldal sarába, hogy még az őrnagy gépe is beleremegett. Archer elsuhant a néhány perccel korábban leterített Tűzlepke mellett, és tekintetével, valamint rövid távú érzékelőivel végigpásztázott a harcmezőn.

Tőle jobbra egy fekete-szürke csíkos Galahad kapaszkodott fel az emelkedőn. Már jóval a gárdisták megérkezése előtt megsebesülhetett. A Huntressért vívott hosszú küzdelem egyik túlélője volt, aki klánja és életmódja fennmaradásáért harcolt. A mech szinte már fáradt mozdulattal emelte célzásra Gauss-fegyvereit. Archer tudta, mit érezhet a harcos. A csata utóbbi tíz percében egysége kénytelen volt visszavonulni, és saját mechje is inkább volt ócskavas, mint működő harci gép.

Ő is célzott négy megmaradt félnehéz impulzuslézerével, valamint a még működő, megnövelt hatótávolságú nehézlézerrel. Sikerült elsőként lőnie, smaragdzöld és rubinvörös energiasugarak záporát zúdította ellenfelére. Két impulzuslézer elhibázta a célt, a lézernyalábok a mech lába mellett fúródtak a sáros talajba. A nehézlézer sugara viszont pontosan a Galahad fejébe, a pilótafülke közepébe csapódott.

Az omni két Gauss-lövedékkel válaszolt, az ezüstös fémgömböket mágneses mező gyorsította szuperszonikus sebességre. Az egyik messze elvétette, a másik viszont belefúrta magát a Faltörő jobb felsőtestének papírvékony páncéljába. A mech hátratántorodott, a figyelmeztető lámpák felvillantak, és Archert hőhullám borította el, akár egy forró, nedves takaró. A sérülésjelzőn felgyulladtak a fények. A mechje haldoklott körülötte.

Alig tudta talpon tartani a gépet, miközben a célon tartotta fegyvereit. Félnehéz impulzuslézerével befogta az omnit, miközben átgyalogolt az egyik korábban megölt elementál tetemén. Archer tüzelt, de a Jaguár mechharcos is. Nem várta meg a becsapódást. Ujjait a katapultvezérlő köré fonta, és teljes erejéből kirántotta a gyűrűt. Hideg légáramlatot érzett, és a továbbiakból már csak a fémcsikorgásra és az éles fényvillanásra emlékezett.

- Igen, uram - válaszolta egyszerűen. - Azt hiszem, én öltem meg mind.

A herceg gyengéden megveregette a vállát, és elmosolyodott.

- Végeztünk az itteni tisztogatással, őrnagy. Holnap elindulunk a Strana Mechtyre, ahol egyszer és mindenkorra véget vetek ennek az inváziónak. Egyelőre azonban az a feladatom, Christifori őrnagy, hogy a legnagyobb megtiszteltetéssel kitüntessem önt, a Csillagliga Becsületrendjével, az első Csillagliga Védelmi Erő hagyományaihoz méltó bátorságáért. - A kinyújtott kezében tartott medálon megcsillant a mennyezeti lámpák fénye.

Archer ép kezével erőtlenül legyintett.

- Uram, a legnagyobb tisztelettel, de ez a kitüntetés a Kígyó harci köteléket illeti. Ők hónapokon keresztül harcoltak a Jaguárok ellen, én pedig alig néhány percet. Közülük valaki biztosan jobban megérdemli ezt a medált, mint én.

- Ne szerénykedjen, őrnagy! A mai napon annyi kitüntetést nyújtottam át a Kígyóknak, hogy kezd izomlázam lenni. A Buldog kötelékből mindössze ketten részesültek ebben a megtiszteltetésben, és az ajánlások egyenesen a Kígyó parancsnokaitól érkeztek. Az ön esetében a Northwindi Felföldiek parancsnoka, MacLeod ezredes tett javaslatot. A mocsár mélyéről követte figyelemmel a teljesítményét.

Archer szólni sem tudott. Lenézett a tenyerében nyugvó medálra.

- A Jaguár mechekről leolvasztott páncélból készítették - mondta Victor herceg, és összezárta Archer ujjait a fémdarabon.

- A húgom - hebegte az őrnagy. - Neki fogom adni. - A medál hűvös érintéssel simult a tenyerébe, és úgy érezte, mintha a kezéhez tartozna. - A távollétem alatt ő igazgatja a család ügyeit odahaza a Thorinon. Mindent egyedül kellett csinálnia. Akkor sem voltam otthon, amikor a szüleink meghaltak. Csak mi maradtunk egymásnak, és megígértem neki, hogy ez lesz az utolsó hadjáratom.

- A család fontos - bólintott Victor herceg. - Az ENFE nem akarja elveszíteni önt, de az ember életében nem csak egyféle kötelesség létezik. Nekem is van egy húgom, aki sokat jelent számomra. - Nyilvánvalóan Yvonne-ra, a legfiatalabb Davion utódra célzott. Másik húgát, Katherine-t szemlátomást sokkal jobban érdekelte Victor hatalmának megszerzése, mint bármiféle vérkötelék. - A húga nagyon büszke lesz önre. Maga valódi hős. A Becsületrendet már több mint három évszázada nem ítélték oda senkinek. Nagy elismerést jelent, és külön büszkeség számomra, hogy tulajdonosa saját egységem, a 10. lyrán gárda tagja.

- Sokkal jobban megérdemli, mint én - mormolta Archer kábán, még mindig Andreára gondolva.

A herceg megértően bólintott.

- Apám egyszer azt mondta, a medálok és kitüntetések nem annyira a viselőjük, inkább a társadalom számára jelentenek sokat. Ad nekik valamit, amit elismerhetnek, amire áhítozhatnak. - Archer mintha vágyakozást látott volna a herceg kék szemében; mintha arra vágyott volna, hogy az apja még éljen, és lássa mindazt, amit a fia véghezvitt.

- Hanse Davion nagy ember volt - mondta Archer. - Ha ő mondta, akkor bizonyára úgy is van. - Szavai összemosódtak, még mindig a gyógyszerek hatása ellen küzdött. - Köszönöm, uram - nyögte ki végül.

- Nem, őrnagy. - Victor Davion megveregette Archer medált tartó jobb kezét. - Én köszönöm.

Ha ez tetszett, olvasd el a következő, jellegében hasonló cikket is: Loren L. Coleman: Harcmezők (részlet).

Létrehozás: 2007. június 11. 12:29:42Utolsó frissítés: 2015. május 20. 10:44:20 Küldd el a cikket másoknak Nyomtatási forma


Főoldal | Túlélők Földje | Ősök Városa | Kalandok Földje | Sárkányölő | Puzzle | Hatalom Kártyái Kártyajáték | Álomfogó Kártyajáték | Káosz Galaktika Kártyajáték | Könyvesbolt | Alanori Krónika | Shadowrun | Battletech | Íróink | Könyvsorozataink | Fórum | Galéria és képeslapküldő | Sci-fi és fantasy novellák | Regisztráció | A Beholder Kft.-ről | Adatvédelmi tájékoztató

© Beholder Kft., 2003 - 2018
1680 Budapest, Pf. 4 | E-mail: beholder{kukk}beholder{ponty}hu | Tel.: (06-1)-280-7932

Az oldalon megjelent szöveges és illusztrációs anyagok átvétele, másolása, illetve bármilyen módon történő felhasználása csak a Beholder Kft. engedélyével lehetséges.