| | A tőrpe, aki a sok harv és a sok pálinka hatására már hosszú ideje aludt az 1ik saroban hirtelen kiáltozásra ébred fel. Mikor megtudja, hogy a kocsmáros fiát támodás érte azonnal el akar sietni, ám ekkorra már nem lehet kijutni az épületből. |
A csurom véres Elf miután beszélt a klonnal, átad egy butykost majd felmegy a neki kijelölt szobába.
1 óra mulva már rá se lehet ismerni..miután ujbol megjelenik és lejön majd helyet foglal.Látszik rajta és ruháján,hogy nemesi családból származik és büszkén hordja családi cimerét mely a tunikája van összekötve.
Ami nem más mint egy arany Jádesárkányt stilizáló amulett.
Halkan mormol valamit majd csak egy pillanatra felvillan körülötte egy halvány aura.Majd elégedett mosolyal az arcán körülnéz,hogy hol van a kocsmáros.
Miután 10 perc után sem találja felál és odamegy a Golemhez és megkérdi merre látta a csapost.
A Golem nem válaszol csak kezét kinyujtva jelzi,hogy a pince felé távozott.Az elf egy kicsit habozik de gyöz benne a bátorság és engedélyt kér a Golemtől,hogy lemehessen.A golem bólint majd hirtelen felvillan a szeme.Az elf a zsigereiben érzi egy ösi varázs hatásait de végül semmi nem történik vele.Megfordul és lemegy a pincébe.Leérve döbbenten látja meg hogy valaki fekszik a földön mozdulatlanul.Fákját gyujt majd kardját elökapva ovatosan megközeliti a földön fekvö alakot,miközben mindenre felkészülve az esetleges támadásra..
Odaérve látja,hogy titusz fia fexik ott és egy tör van az oldalában.Az elf miután megyözödött arról,hogy a támadó valószinüleg már nincs itt,ovatosan és szakszerüen eltávolitja a tört ifjabb Titusz testéből,majd halman mormogva a sebre tapasztja kezét mire az azonnal begyogyul.Ifjabb Titusz lassan magához tér de még nagyon gyenge ezért a kezem és a vállam segitségével együttes erővel felmegyünk a pincéből. A Golem ahogy ezt meglátja azonnal odajön és átveszi tőlem Ifjabbik Tituszt és elinul felfelé a szobákhoz.Utközben visszaszol..:Mindenki aki most a kocsmában tartozkodik nem hagyhatja el a helyiséget amig nem tisztázódik minden!!E szavak után rubin vörös fény villan szeméből amely az egész kocsmát körbeveszi.
Az egyik barbár megprobál ugyan az intelem ellenére kimenni az ajton de dühösen kell tapasztalnia,hogy nem nyilik az ajtó.Mérgében elökapja fegyverét,hogy azzal vágjon utat magának..a többiek csak annyit látnak,hogy a barbár teljes erőböl lesujt az ajtóra aminek a támadás után ripityára kellett volna törnie,de nem!! Az ajtó továbbra is ugyanott és ugyanugy áll továbbra is.A kocsmában tartozkodok megprobálják a barbárt lebeszélni a további botorságról de hiába..a következö ütés után az ajto irányábol egy rubinvörös fény is villan majd a barbár ájultan rogy a földre. |
A barbárok hidegen nyugtázzák magukban a törpe beszólását. Egy barbár azért barbár mert másokba beleköt. Különben sem valószínű hogy félre tudott volna ugrani az ütésük elől. A levélben az volt hogy a városukat megtámadták a goblinok ezért sűrgősen haza kell menniük. Jópár napig biztos hogy nem jönnek vissza. Különben is jót tesz egy kis testmozgás, mert kidugya mi óta csak ülnek és söröznek. Az ajtó fele menet meghalják a csörömpölést a pincéből, és rögtön lerohannak. Látják hogy odalennt egy ájult fickó van meg két köpenyes alak. Egy kardvillanás, és a két alak feje a földre esik. Ifjabbik Tituszt pedig felhozzák és beviszik az öreghez.
-Ébredj már! Baj van! |
Lassan a hajnal is megérkezik Tarkádiára. Csöndes már a söntés. Pár részeg hortyog itt, ám később a gólem tessékeli ki őket. Miután a másnapos részegek sikoltozásai elhalnak, újra csönd borul a Sárkányra.
Nyílik az ajtó és a fiatalabbik Titusz lép be. Szétnéz, majd a klónhoz siet.
- Menj aludni! - utasítja, és a klón engedelmesen elindul.
- Na, ma én dolgozom. - kedvtelve húza végig a kezét az ébenfa pulton. Egy vagyonba került, de megéri mert tűz és ütésálló. Ami egy kocsmában igen helyre érték egy söntés részéről. Majd a csapokhoz lép. Tarkádia Sör, Sárkány sör. A fene! Ebben már alig van. -Na majd lemegyek a pincébe és hozok egy hordóval! - És így is tesz. Leindul. A pincében sötétség honol. Fáklyát gyújt és a hordók iránába lépdel. Ám ekkor valami el"szalad" mellete. Nem látni mi az, csak egy sötét árnyék és különön bűz...
Titusz fegyvert ránt. A fémes csillogás megynugtatja. Ámm ekkor mozgást pillant meg. -Árulkodó nyom..- És odavágja a fáklyát. Gyor mozdulatok, fém ütközik a mészfalhoz. Titusz támad, nem kérdez. A pincébe senki és semmi nem jöhet be csak ő és az apja. Csak tolvaj lehet! Suhintás, fejre. Egy sötét alak, hárít, riposzt. Titsuz meglepődik ám ő is hárít. Nem szól. Arénában nevelkedett, kalandozó ő. Hátrébb ugrik, előreszúr. Hús, csont, belek. Halk hörgés. Távolabb ég a fáklya, felkapja, hogy megvizsgálja ki is volt a "betörő". Gyúnyos kacaj. Majd egy rekedtes hang.
- Átkozottak... nincs itt keresnivalótok!
Dobótőr villanása, fájdalom a karban. Léptek, árnyak. Köpenyek suhanása. Aztán csönd és sötétség...
- Valakinek csak feltűnik, hogy nem vagyok fönt... - majd bénulás, tompaság... |
Az éjszaka közepén felébred!
Nem hagyja valami nyugodni.. lemegy az előtérbe -már úgy egyszál gatyába- magaalá húz egy széket és nézi a gólemet.
Amaz csak érdektelenül visszanéz.
Odasiet a mágushoz és rázni kezdi, de hiába, az nem ébred. Pedig lenne jónéhány kérdése hozzá.. de ez egy más napra tatozik.
Hamár úgyis lecaplatott kér valami alvássegítőt.
Érkezik is az ütős párlat, de valami nem hagyja nyugodni.
Most veszi csak magát észre -és hiányos öltözékét- körbetekint, de csak pár ismeretlen bormámoros fickó támasztja a söntést, a többi ingyenélő az asztalnál hortyog. Egyedül a klón aktív, nadehát 5 perc múlva úgysem emlékszik az semmire.
Itt érdemes kitérni a törpre. Igen hétköznapi figura, a harcosokra jellemző vonásokat visel. Sebhely nincs a bőrén, viszont a mellkasát egy sáskát formázó harci tetoválás ékesíti. A egyedüli szembeötlő külömbség, hogy fiatal korának köszönhetően, még egyáltalán nem eresztett sörhasat. Igen filigrán alkata ellenére izmos, és azonnak látszik, hogy nem lenne egyszerű kétvállra fektetni.
Talán öltözni kéne gondolja, és feltámolyog az emeletre. Ajtó nyit, de valahogy kifelemenet jobban látott a sötétben.. egy tompa puffanás majd egy folytott káromkodás és a szépen kiterített vért nagy csörömpöléssel meg is fekszik a padlón.
-Vekna rohadó kezére!-hangzik a kiáltás.
Ezután a kellemetlen kaland után csak egy gyors felejtés erejű alvás segíthet -gonolja- majd kipányvázza fájó lábát... |
Megérkezik a fogadóba, és elégedetten konstatálja a mithrillgólem jelenlétét. Úgy tűnik, az öreg Titusz azért mégis csak foglalkozik a vendégeivel... O: )
- Mondja csak... ümm... - szólítja meg a klónt, de egy picit zavarban van, hogy hogyan nevezze... - ...fiatalember... uram... izé. Elkérhetném egy pillanatra a vendégkönyvet?
A klón szíves örömmel átnyújtja a könyvet a fiatal lánynak, aki fellapozza, és megkeresi a legutolsó bejegyzéseket. Gyorsan átfutja a neveket, de nem találja, akit keres. Lord Raptor nevén megakad egy pillanatra a szeme, elvégre a szomszéd szobáról van szó.
"Raptor... az tolvajt jelent... ő mégis lovag... hmhm... talán a hölgyek szíve elrablója...?" - mosolyodik el pajkosan, aztán becsukja a könyvet.
- Ha egy Hullócsillag nevű vendég jelentkezne, adja meg neki a szobám számát, és tartsa fent kérem a számára a még üres szomszédos szobát. A fürdőmet pedig...
- ...a szobájába - fejezi be molyogva a klón. - Természetesen, kisasszony.
A meglepetés kellemes mosolya csillog a lány szemében. "No lám, mégse olyan buta ez a klón..." Helena felsétál a szobájába, majd a fürdő után ő is nyugovóra tér... |
Ezután a törp a söntéshez lép, és kér egy töményet.
Érdeklődve nézi a gólemet. Megragadja szemét az anyag tisztasága és nemessége. Már össze is súgnak mögötte, annyira bámul.
-A törpék legendássan vonzódnak a földmélyi ércekhez! -mondják.
Úgy látszik, hogy idő közben tanult valamit a világ forgásából a klón is, hisz beszédbe próbál elegyedni a törppel. Ügyetlen kérdései főleg a rúnázott fegyverére vonatkoznak, és arra, hogy hogy kaphatott egy törp Lord rangot? Egyszerre meglepi és bosszantja őt a klón eme hirtelen elmeszikrája.. nem is áll rá a válaszadásra.
-Hogyne, majd egy idétlen másolattal beszélgessek, he!? -teszi hozzá félhangossan.
Az ital legurítása után felmegy kipihenni fáradalmait -vigyázva a lépcsőn, nehogy mégegyszer valaki legurítsa..
Látja a mellette levő szobát..
-Szoval ide törtek be a barbárok.. -hisz akaratlnul is hallotta a beszélgetést a lépcső aljánál fekve.
Elmereng egy pillanatra, majd belép a szobájába.
Kopott kis helyiség fogadja. Miután kidob az ablakon néhány patkányt, kiporolja a vánkosát, némi rendet rak és összesöpröget, kihámozza magát vértjéből, és az alatta levő vastag ruhából. Penetráns szag tölti be a szobát.
-Holnap úgyse megyek kalandozni -gondolja- itt az ideje tisztálkodnom.
Hidegvizet rendeltet, majd megpucolja magát némi szappan kiséretében. Miután a harmadik ilyen háziszappan is elfogyott, elégedetten nyugtázta hogy elég tiszta, most vagy negyed évre előrre fürdött. A szennylét kizúdította az ablakon, majdnem egy óvatlan járókelőt találva el. Ezután kitette az ajtó elé a lavórt, és kucsra zárta azt.
A művelet végrehajtása közben beesteledett. Hallja ahogy a vendégkör bóvül odalenn. Bár volna kedve lemenni ismerkedni, és bedobni egy pofa sört, de hamar elnyomja az álom... |
Miután a törp (a jelek szerint) kb másfél napot töltött a földön fekve miután legurították őt a lépcsőről, most felpattan és leporolja magát. Ezután odalép a barbárokhoz, és közli velük, hogy -bár valószínűleg hasonló topicban vagy játékban még életükben nem volt részük :P- nem szép dolog elörre elmondani egy cselekedetet, hanem meg kell várni, hogy a másik mit reagál rá. Pl mindenki számára szórakoztatóbb, ha a törp írja ki, hogy: "Megbillen az egyensúlya, és lebucskázik a lépcsőn és elterül", de előfordulhat, hogy csak ennyit kapsz válaszul: "A törp időben félreugrott próbálkozásod elöl." A lényeg itt a szórakozás, és nem a mások piszkálása, keménykedés, mályercsávóság, és ilyenek.
Elnézést kérek hogy ezzel -a nem történetbe illő levéllel- felzargattam a hangulatot, de ki kellett írnom magamból. |
Egy új barbár jön a fogadóba, aki még a Három Barbárnál is nagyobb. Leül közéjük, majd ő is rendel egy sört. Majd megszólal:
-Hú, b*zd meg, k*rva zűrös napon volt! Kétszer neveztem be annak a perverz Titanillának a versenyére, és háromszor kergettem el az éléskamrámból egy sárkánydarazsat. Külömben azért jöttem mert Seymour üzenetet küldött.
Azzal együtt elolvassák a levelet... |
Az öreg Titusz jelenik meg a söntésben. Kicsit nyúzottnak tűnik, de hát egy matuzsálem korú mágustól ez el is várható.
- Hallom némi probléma van a szobákkal. Engem nem érdekel ki mit csinál a fogadón kívül. Ám itt nem lesz orgyilkosság! - morogja. Aztán megváltozik a hangja. Mindenki azt hiszi, hogy a vén bolond teljesen megőrült. Ám nem. A mágia különös nyelvén énekel. A kezén két vörös csík jelenik meg. Heves mozdulatokkal formálni kezdi őket. Végül a két csík összeforr és egy óriási kapuvá nő össze. Végre érthetően szólal meg.
- Arzakhakun téged szólítalak. Itt az idő, hogy telyesítsd kérésem.
Egy hatalmas gólem lép át a kapun. Alig fér el a kocsmában. Furcsa bőre általad ismeretlen anyagból áll. A kapu bezárul, ám a fényes - ezüstös gólem marad. Túlvilági hangján megszólal:
- Bár nem kedvellek mágus ám az életemet köszönhetem neked. Mond mit kívánsz. - tátott szájjal bámul mindenki a gólemre.
- Semmi különös. Kérlek vigyázzd vendégeim álmát a kocsmában. Semmi gyilkolás, ám aki este a szobák körül mászkál - és az nem a sajátja - az kérlek tessékeld ki.
- Ennyi lenne? - hát rendben - mikor jár le a munkaidőm?
- Körülbelül száz kétszáz év megfelel. De persze némi fizetségre is számíthatsz. Némi lélekeszencia - mosolyodik el.
Erre a gólem is elvigyorodik (igen különös vigyor ez, de más nem is lehetne)
- Legyen. Mutasd a szabályzatot. - szól a gólem.
Az öreg ránéz szeme felvillan. A gólem bólint.
- Mostantól nem kell vendégeidnek félnie az éjjel. És esetleg valami extra kérés?
- Ha van valami különös, majd szólok.
A gólem nem szaporítja tovább a szót, kicsit összemegy (még így is veszélyesnek tűnik!) és fölszalad az emeltre.
Titusz a kocsma népére néz.
- Nna. Aki ezentúl az éjjel problémázni akar, annak egy xrethanoni mithrilgólemmel gyűlik meg a baja. Ismétlem éjjel és a szobák környékén.
Na igen különös hely ez a Feketesárkány... |
Amikor hazaér, enyhén felvonja a szemöldökét, látva, hogy szobájának ajtaját kinyitották. Megpillantja a levelet is. Elolvassa, aztán elolvassa még egyszer. Meglepően nyugodtnak tűnik a körülményekhez képest. Néhány laza mozdulattal összetépkedi a levelet, aztán lesétál a fogadórészlegbe, majd a klónhoz lép.
- Ha az öreg Titusz erre jár, kérem tájékoztassa arról, hogy örülnék, ha a pénzemért legalább a szobám minimális biztonságáról és személyem diszkréciójáról gondoskodna. A vendégeinek meg üzenem, hogy nagyon szép és lényegretörő a szövegalkotási készségük, de nem ártana, ha megtanulnák leírni a saját nevüket, vagy legalább a házuk helyét a papírra, így ugyanis nagyon hamar félreértjük majd egymást. Ó, igen, és ha egy forró fürdőt hozatna, azt megköszönném...  - mosolyodik el végezetül.
Azt már meg se említette, hogy az ismeretlenek vajon honnan tudhatnak a villájáról, a személyéről, a szobájának számáról, vagy egyáltalán honnan is tudhatnak bármit róla... :P |
| Ekkor hirtelen, egy gigászi vörös felirat villan át az agyukon....Vigyázz, ez volt az utolsó ilyen kulcsod! |
A három barbár diszkréten visszavonja ajánlatát, hiszen mégse járja hogy a kocsmáros egy vendéggel töltse éjszakáját.Helyette 100 aranyat nyomnak az öreg kezébe, majd felrohannak a lépcsőn a felfelé siető törpét könnyedén legurítják.Majd megpróbálnak bemenni Helena szobájába, de az ajtó zárva van. Egy tolvajkulccsal kinyitják, a kulcs ugyan elhasználódott, de bejutottak. Egy levelet hagynak az ágyon amiben ez áll:
Ha nem töltesz velünk egy éjszakát akkor baja eshet az új villádnak.
Majd visszamennek sörözni. |
Egy törp lép be az ajtón.
A túloldalról érkező Helenát előzékenyen kiengedi maga előtt. Pillantást váltanak, és a morc törp ábrázatán ritka vendég köszön: érdeklődés csillan a szemében.
Majd belép. Vaskos vért van rajta, és egy érdekes, rúnákkal ékesített harci kalapács. Vastag bőrőv van derekán, amibe tolva megcsillan -amolyan másodlagos fegyverként hordott- csatacsákánya.
Haja gyűrűben göndörödik, és sötétbarna, szakálla szőkéssebbn és néhány talent ezüst is bele van fonva dísz gyanánt. Más díszítést sehol nem lehet látni rajta.
Ahogy a pult felé lépked erőssen felveri a port.
A mögötte érkező ember láthatólag nincs annyira se kiművelve mint a törp, mert majdnem fellöki a távozó Helenát.
-Hé!-szól hátra a törp.
A kis ember összehúzza magát, majd leül mellé a söntéshez. Italt kér a törp kettejüknek -valószínűleg a parasztgúnyába öltözött alak a barátja.
Erről a figuráról lerí, hogy nem kalandozó. A legnagyobb fegyver amit használni tud, valószínűleg a nehéz harci gereblye. Dehát békeidőben a közember csak a zsoldosokra támaszkodik.
Beszélgetnek egy órácskát, majd egy baráti vállveregetés kíséretében elbúcsúznak.
A törpe a pultnál marad. Körbenéz gyanakvóan, majd egy szobát kér. Kérdezósködik egy kicsit, de a klón nemigen tud neki elfogadható válaszokat adni. Az alvó öregtől szívesen megkérdezné, hogy ugyan honnan szalajtotta ezt a klónt, de nincs szíve felkelteni. Még indultában kifizeti az ital és a szoba árát szűkmarkúan, és rákérdez, hogy a mellette levő szobában kik alszanak.
-A jobboldaliban senki, míg a balban Lady Helena! -válaszol a klón.
-Lady Helena? -kérdez vissza meglepődve a törp.
Sok ránc fut össze az arcán. Bár annak nagy részét palástolja tekintélyes szakálla és bajusza, de így is látszik nyugtalansága.
Majd eltűnik a szobák felé vezető lépcsőn... |
Dél után nem sokkal sétál le a fogadórészbe, frissen, kipihenten. Kellemes, fülledt éjszakája volt.
- Egy fekete sárkány tálat, lesz szíves... - mosolyogja a bambán visszamosolygó klónra, és az egyik ablak mellé ül le.
A tál persze túl nagy lenne a számára, de kisvártatva megérkezik egy idősebb, tagbaszakadt férfi, aki egyből kiszúrja Helenát.
- Helena Gohen? - kérdezi az ismeretlen, amikor az asztalhoz lép. Helena barátságos mosollyal bólint és a kezét nyújtja. A férfi egy pillanatra habozik, hogy megrázza-e, vagy pacsit adjon, de végül győzedelmeskedik benne a kereskedő szellem, és a lány kezébe nyomja a névjegykártyáját.
"Cornelius Rufus Ingatlanügynök
olcsó bérházak, villák reklámáron"
Miután Rufus szed magának a tálból, hozzálátnak a tranzakció lebonyolításához. Fél óra múlva a Helena nevű lány, aki egyre több jelét adja annak, hogy Sheran őszinte híve és követője, egy pompás kis villával lesz gazdagabb a város szélén, nem messze a palotanegyedtől. Az ingatlanügynök pedig táskájába teszi az apró, de nehéz fadobozt, aminek ugyan nem nézi meg a tartalmát - bízik a lányban -, de a súlyáról és a csörgésről sejti, hogy mi lehet benne.
- Egészségére, Rufus! - mosolyodik el a lány és kupáját emeli az ebéd végeztével. Tekintetével az öreg Tituszt keresi, de még mindig csak a bamba klónt látja maga előtt, amint bárgyún vigyorogva törölgeti az asztalt.
"Talán majd holnap..." - gondolja, majd segítőkészen viszaviszi az üres tálat a pulthoz és sétára indul a közeli liget Sheran-szentélye felé... |
// jah és ne csak az legyen, hogy beülök-a-kocsmába-és-rendelek-egy-körpiját... gondolkozzatok! miért is a Fekete Sárkány van a kocsma cégérén? ki volt ez a Titusz? Vagy esetleg egymásról! Te honnan jöttél barbár? stb. kérdezzetek!!
Ne nekem kelljen már ötleteket adnom! // |
| Ekkor megjelenik a klón. Gyorsan és hatékonyan mindenkinek kiviszi a piát. Ezentúl őt kell hívni a pija érdekében (lehet őt irányítani is) |
Hi!
Nem tom nekem szólt e, de ha igen akkor csak szólnék, hogy nem más nevében akartam írni, hisz nem azt írtam, hogy mit csinál és miként, csak azt, próbálgattam meg latolgatni, hogy mivel még mindig nem kapott piát a törpicsek vajh miért lehet... |
// Bocs megint közbe kell szóljak. További szabályok:
- mindenki csak a saját maga álltal irányított karakterekkel írjon! tehát megteheti azt, hogy kisérőt fogad, de azt nem, hogy egy másik kocsmázó nevében írogat! Erre kérlek figyeljetek!
- mivel az öreg Titusz csinált egy buta (ám mágikusan fölerősített) klónt az ifjabbikról, az mindig ottvan az ivóban és felszolgál. Tehát a piját lehet eleve kérni és inni már (ne rám várjatok!)
- mostantól lehet igazi kocsma témákat fölhozni! ám a sztori maradjon kocsmán belül (virtuális szerepjáték rulez // |
Késő este érkezik vissza a fogadóba. Küld egy barátságos mosolyt a három, várakozó barbárnak, majd a pulthoz lép.
- A vacsorámat a szobámban szeretném elfogyasztani, ha nem nagy gond... És reggelig senki se zavarjon, ha lehet. Köszönöm. Sheran áldja meg az éjszakájukat...
Ezzel felsétál a szobájába. A vacsora után kulcsra zárja a szoba ajtaját, forró fürdőt vesz, majd halványzöld hálóköpenyében kilép az erkélyre. Odafönt ragyognak a csillagok, és mintha a hold is nagyobb lenne. Az egész olyan, mint egy olcsó romantikus filmben. A teljesség kedvéér a langy, éjjeli szellő meglengeti a fátyolos velariumokat, s a távolból tücsökzene és a patak halk csobogása hallatszik. Helena hálát ad Sherannak ezért a gyönyörű éjszakáért, majd visszalép a szobájába. Elnyúlik a kényelmes lectuson, majd lassan elnyomja az álom... |
| Az öreg lassan ébredezik és álomtól fátyolos szemmel néz körbe, ám fejét lefelé csak akkor fordítja mikor újra álomra hajtaj... a törpék kitartóak és bátrak, harcban sosem hátrálnak, ám sajna kicsit alacsonyak és ez most igencsak hátrányként érint téged... |
| Ha már végre felébredt a kocsmáros, esetlteg én is megkaphatnám az italomat? |
Az öreg Titusz hirtelen fölkapja a fejét. (éppen aludt, ám a türelmes barbárok megvárták)
- Áh, a barbárok! Nos mibensegíthetek uraim? Csirke pörkölt esetleg desznyóhusi lesz ma ebédre döntsetek! - vigyorog a többi vendégre. Aztán az egyik gyorsreagálású ember elmondja az öregnek, hogy itt bocsanat kérésöl van szó és holmi leányt és kört is emlegetett.
- Naha így áll a dolog ülljetek le! Ma jó kedvem van nem bántok senkit. - ezzel visszalaszik.
Utána nem sokkal az ifjú Titusz lép be. Sandán néz az öregre és morog valamit ("má megin alszik, ki figyel a boltra bah")
Aztán eszébe jut, hogy az öreg mégiscsak ősmágus... milyen kár hogy Tarkádia szinte mágiamentes. Sose lehet olyan mint az apja....
- Nah Hölgyeim és Uraim a késlekedések és fenforgások ellenére ma zenés-italos mulatsás lészen! A beugró 50 arany, de ez az étkezést és a szállást is magában hordozza! Siessneek mert a helyek elfogynak!
// holnap este mindneki legyen 8 kor. Akkor forumozunk // |
| A három barbár látja, hogy Titusz egy szót nem bír kinyögni, pedig majd 24 órája állnak meghajolva, ezért felalánják hogy kifizetik neki Helenát egy menetre. |
Egy fiatal törpe lép be az ajtón. Láthatóan nagy csaták állnak mögötte: ruhája szakadozott és vértől mocskos, hosszú szakálla csapzottan csüng le és arcát friss sebhelyek borítják.
- pálinkát - kiálltja a kocsmárosnak, majd fáradtan dől le az egyik asztalhoz. |
A fiatal, szőkehajú, karcsú lány délben érkezik a fogadóba. Hosszú, tengerkék utazóköpenyt, alatta halványzöld pallát és hófehér tunikát hord. Kedvesen a fogadósra mosolyog, szobát és ebédet kér tőle, majd csekély borravalót adva kifizeti és leül az egyik asztalhoz.
Miután végzett az ebéddel, lepakolja poggyászát a szobájába, majd elindul, hogy szétnézzen a városban. |
| Mire a suttyo barbarokat tajekoztatjak, hogy a kerdo mondat vegere nem pontot kell rakni. |
A bejárati ajtó mögül, minden szót pontosan hallani. Hál istennek ma már nem lessz több rendbontás.
Így mindenki aki kivonult, vissza is tér.
Ja, és megszületett a barbárok új törzse! A megbánók. |
Kinyílik a kocsma ajtaja, és bejön három hatlamas barbár. Mindenki fejvesztve menekül, még Gal Etkins és csicsar is. A barbárok pedig odalépnek a kocsmároshoz,és bocsánatkérően meghajolnak.
-Sajnáljuk a felfordulást. Hogyan tehetnénk jóvá. |
Kérdések | Vélemények | Egyéb | Szavazások
A társalgás szabályai | A legaktívabb fórumok és fórumozók | Moderátori tevékenységek
|
© Beholder Kft., 2003 - 2024
E-mail: beholder{kukk}beholder{ponty}hu | Tel.: (06-1)-280-7932
Az oldalon megjelent szöveges és illusztrációs anyagok átvétele, másolása, illetve bármilyen módon történő felhasználása csak a Beholder Kft. engedélyével lehetséges.
A fórumban történő hozzászólások valóságtartalmáért, minőségéért semmilyen felelősséget nem vállalunk.
|
