-Hányszor kérjek elnézést!
Hallatszott Lyation hangja, aki épp most lépett be Vándor kíséretében az ajtón. Nyílegyenesen közelednek a beszélgetőkhöz, majd a szokásos formalitások után leülnek hozzájuk.
-Mindenki a vendégem! Kiáltja Vándor, majd árnyékra tekintve felhúzza a szemöldökét.
-Hogyan sikerült kiérdemelned a bizalmát? Nálunk nem is próbálkoznak vele, mindkét fél szörnyen büszke természet! Fordul Sovellishez. |
A három elf is észreveszi, és meghívja körükbe az idegen kalandozót.
-Gyere, ülj le és mutatkozz be...Hé, lord Raptor, kérünk egy mézsört a cimboránknak!
Amíg a törpe hozza a sört, S'almeyna, a paplovag és Jakhsjahlang, a fejvadász elbeszélgetnek egy kicsit Sovellissel; Xojertha pedig hangtalanul kommunikált a farkassal.
-Igazán bámulatra méltó állat...nagyon kötődik hozzád...100÷-osan megbízhatsz benne...a sasom is ilyen volt, mielőtt egy barbár nő lemészárolta;)...igen, igen...lassabban beszélj, nem értelek...
A kocsmában ülök furcsán néznek Xojerthára, végül is, mit gondoljanak egy személyről, aki egy állattal beszélget . Sovellis kimondatlan kérdésére S'almeyna elárulja, hogy Xojertha egy druida, ráadásul az egyik legjobb Elvengadból;). Sovellis erre bocsánatkérően néz a druidára, hogy őrültnek nézte |
| Az út további része viszonylag izgalommentesen telik, a csapat visszatér a fogadóba. Lám, immár az "elveszett elf" is megkerült, és egy új vendég is érkezett egy farkassal. |
A barbárok a meleg fogadóban pókereznek, és forralt bort isznak. Meglátják Sovellist és intenek neki hogy üljön le közéjük.
-Mijáratban vagy erre?-kérdezi őt az egyik barbár. Pár mérföldre sárkánnyal harcolnak a többiek. |
//A Sárkánydárda már nincs nála, a sárkány halálakor egy zöld villanással eltűnt...//
-Tudod, ez Sheran ajándéka. Nekünk lovagoknak van egy olyan képességünk, amit mi Slayernek nevezünk. Ilyenkor az istenünk maga kíséri figyelemmel a csatánkat, általában leküld nekünk egy speciális fegyvert...egy sárkány ellen a leghatásosabb a Sárkánydárda, így azt kaptam Sherantól. Ha hydra ellen harcoltunk volna, valószínüleg "csak" egy elementálkardot kaptam volna, egy behemót esetén egy Lich-pallost, kaptam volna, amely elszívja az erejét. Az istenünknek érdekében áll ilyen értékes segítséget adni, hiszen egy ilyen legendás szörny legyőzésekor az istent is ugyanannyira dicsőítik, mint a paplovagját. A mágikus fegyverek pedig, mint láthatod, az ellenfél halálakor visszakerülnek Sheran kincstárába. |
//mintha mondtam volna, hogy harcol tovább a törp, amugy offtopicban hangzott el, így duplán írtál képtelenséget a "menekülő törpről". Amugy jó hogy jöttek a barbár barátaink //
A törp hazafelé menet megkérdezi a paplovagtól, hogy hogy kerül hozzá egy ilyen hatalmas fegyver, mint a Sárkánydárda? |
| Sovellis árnyékkal másnap lement majd valami izgalmasra várva leült hátha ma is izgalmakban dús nap vár rá. |
Vándor csak kapkodja a fejét, micsoda gigászi küzdelem! Ekkor hegyeket megrengető morajlás hallatszik, és a körülöttük lévő magaslatokról több száz barbár ront rá a sárkányra. A csata innen már nem tart sokáig, a sérült tűzköpőt legyűri a sokadalom.
Mindenki ámulva néz, és egyszerre hangzik a kérdés több torokból is.
-Mit kerestek itt?
-Egészen a településig hallatszott a csatazaj, gondoltuk segítünk kicsit! Óriási röhögés, majd baráti búcsúszkodás. A barbárok hazatérnek, a kis csapat pedig fojtatja útját a fogadó felé. |
A sárkány hirtelen "levedlette" a bőrét és kiderült hogy valójában egy tűzsárkány. A sárkánydárdás elf úgy meglepődött hogy elvétette a szúrást. Elfi elővette a fejvadász kardját és a morgó törpének szólt.
-Menj, még talán utólérheted a barbárokat! Ha szerencséd van talán kapsz az unicumból is.-majd a sárkányra vetette magát, de az könnyedén a földre jutatta. Az elf bevetette az Omnislasht: pengéjével, amit közben mágikussá tett villámgyorsan különféle csapásokkal találta el a sárkányt. A sárkány viszont utolsó erejével újabb őstüzet lehelt... |
| //pfff.. sáárkány?? kicsit túltápolt ellenfél :P. Ugyanúgy a Sárkánydárda (tudom mi az). Nemtom honnan jött a három elf, de egyre táposabb lesz. Már három jégdémon ellen is mindegyikünknek ina szakadtáig kellene kűzdenie, nemhogy egy sárkány ellen :P. Elfi - amugy félreértettél: a három pont után nem kell egy képtelen ellenfelet berakni, csak lehetőséget ad, az esemény egy hirtelen fordulatára. Jah, csak h mindenki tisztán lássa: a 537. hozzászólás egy jégsárkányról szólt, úgyhogy elvileg a halálosztó jégdémonok még mindig itt wannak, és nem olvadtak el. A varázsló elemi tűztől védte a paplovagot, így az most elvileg befagyott a a sárkány leheletébe. Innentől tekintsétek a törpöt úgy hogy kűzd, viszont amíg csak a hatalmas tápról van szó, addig nemigen írok ide. Majd ha visszatértünk a fogadóba, akkor ismét leszek. Addig is jó jáccást.// |
...a sárkánynak meg sem kottyannak az energialövedékek. S'almeyna közben odaért a lángoló pallosával és a Sárkánydárdával, és belemélyeszti a zölden lángoló fegyverét a sárkány oldalába. Az fájdalmasan felüvölt és felismeri a Slayer általi veszélyt. Mély levegőt vesz, hogy az őstűz atomaira bontssa a paplovagot. Xojertha azonban már korábban gondolt erre az eshetőségre, és elkezdett kántálni egy ősi varázslat szavait, ami megvédi a varázslat célpontját mindenféle elemi mágiától. (Az pedig köztudott, hogy a sárkánylehellet egy iszonyúan erős tűzvarázslatot alkalmaz, az Őstűzet)
Amikor a sárkány rálehel S'almeynára, Xojertha pont végez a mormogással és az őstűz burokként veszi körbe az elfet, ám a lángok nem érik el ;) . A paplovag közben egy párszor még belemártotta a lángoló pallosát a sárkány pikkelyes testébe, mély sebeket okozva ezzel. Felemeli a Sárkánydárdát, és iszonyú erővel elhajítja a sárkány fejét megcélozva. A sárkány nagyon közel van, szinte lehetetlen nem eltalálni... |
Az elf ámulva nézett S'almeynara.
-Ez az elf tud valamit.-gondolta magában.
Az elfet csordultig töltötte a mana és sárga-kék gömböket kezdett dobálni a sárkányra hogy S'almeyna tudja használni a sárkánydárdát. De... |
...A meglepődött sárkány még mérgesebb lett; azt hitte, a bolondját járatják vele ...
Xojertha közben magához tért a rettentő hőtől, amit a ssárkány lehellete okozott, és megrémülve nézte a hatalmas teremtményt. Körülnézett, és látta, hogy a jégdémonok mind elpárologtak...Elvileg jól bírják a hőt jégtestük ellenére(ez nem azt jelenti, hogy meg se kottyan nekik ;) ; nem nagyon örülnek, ha tűzlabdát dobálnak rá ), de a mindent elemésztő őstűz, ami a sárkányból jött, pillanatok alatt megolvasztotta őket...
S'almeyna egy rövid ima után átment Slayerbe(ez olyan, mint a barbárok Berserkje, csak a lovagok istenük segítségével lerohanják a hipererős legendás ellenfelüket; pl.: sárkányok, behemótok, hydrák), és megrohamozta a sárkányt. Fenséges látványt nyújtott, ahogy felemelte pallosát, amibe egy zöld villám csapott, amitől lángolt az egész teste. A zöld tűz a látvánnyal ellentétben semmit sem sebzett a paplovagnak; a pallosa pedig méteres lánggal égett. A másik kezébe egy kisebb villám csapott bele; feltűnt benne egy zölden ragyogó Sárkánydárda... |
A sárkány is lehelt egy nagyot, minek következtében megolvadt két tonna jég és orfacsaró bélszag terjengett.
-Hagyjátok nekem! Ordította Vándor. Majd csípőre tett kézzel, a sárkány elé állt és elkiálltotta magát.
-Búúúúúú! Mindenki ámulva nézett, s még a sárkány is ledöbbent! A pillanatnyi lehetősséget kihasználva, Vándor meghógolyózta ellenfelét de sikert nem ért el.
-Nem értem, a nagyapámnak állítólag sikerült! Ordította túl, a földrengés szerű ordítást ami a sárkány irányából jött....... |
| Az elf kikelt az ágyból és magához nyúlt...akarom mondani magához vette a manát és a segítségével egy átjárót nyitott meg amin átment a barátaihoz. Odérve meglátta a sárkányt és a jégdémont, meg hogy a barbárok sehol. Ismé magához ragadta a manát és egy tűzgolyót repített a sárkányra. Azomban... |
Az elf odafönt a szobájában a meleg ágyában fekszik.
-Igazán megjöhetnének már. Remélem békénhagyják a közelben levő jégsárkányokat. |
| //Ezen a létsíkon nincs unicum, gyáva népség!// |
| Barbárék észrevétlenül elvonultak a csatából. Egy mérföldre álltak csak meg, de csak azért hogy egy kis unicummal felmelegítsék magukat. |
| //Egy sárkány?! Észnél vagy? Meg a sárkányok senkinek az oldalán nem harcolnak; csak a territóriumukat védik...kicsit durva lenne egy sárkány ellen harcolni, nem?// |
...egy hirtelen széllökés kibillenti az egyensúlyából Xojerthát; a griff kissé félresodródik és azon kapja magát, hogy túl mélyen szállnak! Pont bele az egyik jégdémon karjaiba! Az kicsit meg van lepve, amikor szinte belerobban a grifflovas, de gyorsan ocsúdik és oldalra kitéve a karját lesöpri lord Raptort a nyeregből. A törp nagyot nyikken és nekirepül az éppen felálló S'almeynának. Viszont a démon megfeledkezett a fejvadászról! Az pedig a kardjával mélyen belevág a démon lábába, és favágó mozdulatokkal kezdi széthasogatni a lábát. A szemei fénytelenek; árnyékmágiát használt, amitől pokolian begyorsult. A jégdémon lába már eléggé instabil, amikor a kezét hátralendítve állcsúcson vágja Jakhsjahlangot. Amikor a démon megfordul, a griffel találja szemben magát. Meglepve hátrahőköl, és egy pillanatra meginog a lába miatt. Xojertha szeme villanása elárulja, hogy neki is feltűnt a vékony lába. Egy hatalmasat rikolt és a zölden izzó karmaival szétzúzza a lábát a vékony részén. A démon elesik, de még estében elkapja Xojertha egyik lábát és nekivágja őt is a falnak. A druida visszaalakul elf formájába...Szabályosan ki van ütve. Egy emberrel kevesebb a csatában. S'almeyna időközben kimászott a káromkodó törp alól és egy hatalmas suhintással elválasztja a tehetlen jégdémon fejét a törzsétől:
-Térj vissza a saját világodba, Dornodon démona! Ezennel száműzlek erről a létsíkról. A paplovag nézi, ahogy kialszik a fény a démon szemében.
De elfeledkezett a másik démonról, aki időközben feltápászkodott... |
| Csakhogy az egyik mögött egy jégsárkány jelenik meg és elemi erővel veti be magát a küzdelembe a jégdémonok oldalán. |
A griff közben megtette körét, és szélvész gyorsan száll a félkezű démon felé. A törp meg is lepődik, mikor "hátasa" kissé irányt vált, és mélyrepülésben közelíti meg a célpontot. Elsuhannak az egyik jégdémon mellett, aki sikertelen csapást hajt végre, majd elérik a szinte tehetetlenül álló csonka ellenfelet. Ekkor -be sem várva a törp ütését- a griff magasba emeli áldozatát, majd jó magasra száll vele. Bár megroppantania nem sikerül, de a nagy magasságból való zuhanás biztos megteszi a hatását -egy jó mérföldel arrébb. Már csak két ellenfél maradt. Csakhogy...
//ha három pontal fejezünk be vmit, akkor utánna nyugottan találjatok ki egy fordulatot a cselekményben, persze reális keretek között (pl nehezen hiszem h a jégdémonok kihívnának egy parti römire :-Ð). Ti is nyugottan alkalmazzátok a három pontot, ha konkrétan nincs ötletetek egy cselekmény befejezésére. Így mindenki szórakozik, és egymásba fűzhetjük a hozzászólásokat (persze ugyanúgy be is fejezhetitek a gondolatotok, mert a három pont elv nem kötelező)// |
Elf bevánszorog a fogadóba.
-Nem semmi gyaloglás volt a Drakoldertől idáig. Nincs itt senki, tudtam. De most már bíztos elindultak visszafelé. |
| Vándor kissé odszkodik a mágikus fegyvertöl, de érzi itt más esély nincs! Érzi a bizsergést amit a fegyver okoz, és ez még több erőt ad neki. Ütései alatt sebek nyílnak, de vér nem folyik! -Mágia! Ordítja dühösen. -Nem természetes! Majd ujból lecsap. Mint fém a fémen, úgy csengnek csapásai a démonok testén. De bízik barátaiban,és látja hogy mindenki legjobb tudása szerint küzd. -Nézdmár, hogy élvezi az apró termetű hogy magasabb lehet nálam! Röhög, és harcol tovább. |
| Amíg a grifflovas megint felemelkedik a levegőbe, a másik két elf Kettős támadást intéz a talpon maradt démon ellen. Odarohannak, és amikor a démon odaüt elugranak, és támadnak! S'almeyna pallosa süvítve szeli át a levegőt és belevágódik a kezébe. Hiába ez az erő, még a mágikussá tett fegyver sem tudja teljesen elmetszeni a jégkarját. Ám akkor, rögtön a paplovag támadása után Jakhsjahlang a fejvadászkardjával fölfelé mér egy csapást, és pont eltalálja azt a részt, ahol S'almeyna pallosa belecsapódott. A két kard csendülve ér össze; az egyik jégdémon már csak félkézzel harcolhat. De ez is elég neki. Ahogy a levágott karja leér a földre, máris elemi erejű kaszáló mozdulatot végez a kezével az elfek felé. A fejvadász mesterien kifinomult reflexeinek köszönhetően le tud bukni, de S'almeynát eltalálja és egy másik falhoz repíti az ütés. |
Felséges látványt nyújtott, ahogy a hóviharban a griff körvonalai egyre tisztábban látszóttak, ahogy az repülős rohamra indult az egyik jeges ellen. Még lehetett látni, ahogy a törp erőssen megragadja kétkézzel a harci kalapácsát, megveti a lábát a griff szárnyai közt, majd minden erejét megfeszítve vicsorogva elordítja magát:
-Khass' Nala Tahh'!
Az ezt követő események igencsak egybefolynak:
igen erős, robbanásszerű széllökés után -mely egy pillanatra minden környező hópejhet szétrebbent- a fegyvert narancsszín aura fogja körbe, majd egy pillanat múlva ez elhal, és a helyén zabolátlan lángok kezdenek tombolni, nyaldosni a harci kalapács minden fém részét.
Érces csatakiáltás vízhangzik a kanyonban:
-SZÉP NAP EZ A HALÁLRA!
Majd csattanás, tompa puffanás: olyan vehemenciával zúzta be első csapását a törp, hogy a lény egyenessen a sziklafalnak vágódva kiterült. Bár még mozog, de egy ideig biztos nem kell tartani tőle.
Most a többieken van a sor: köztudott, hogy bár rendkívül erős a grifflovas, de csak ritkán tud támadást intézni, hisz igen sok időt elvesz, míg magasra szárnyal, és újabb rohamot indít. Amíg újabb csapást mérne az ellenre a griff és a törp, addig a többieknek kell kűzdeniük a dicsőségükért.. és az életükért.
Minden esetre bizonyos, hogy a fagydémonok innentől fölülről is várják a támadást.. |
A három elf felkészül a csatára: Xojertha mindenkinek a fegyverét varázsfegyverré teszi egy időre, majd egy pár varázsszó elmondása után a kezei zölden derengeni kezdenek.
-Így a kezeim is mágikus fegyverként működnek. Mindjárt meglátjátok, ez mire jó.
Megkéri a többieket, hogy álljanak félre és hosszas koncentrálás után lassan átváltozik...Először is négy lábra áll, és tollasodni kezd az elülső része.(A többiek csak a körvonalakat látják, heves fényjelenség kíséri az átalakulást ;))Ezután farka nő, és szárnyak jönnek ki a hátából; legvégül pedig a feje sas formájú lesz és karmai nőnek. Egy méltóságos griff áll előttük, most nem zölden világító szemekkel, tehát még tudatában van annak, amit csinál. A karmai zölden ragyognak, valószínüleg ezért tette a druida mágikussá a kezeit; most a karmai mágikus fegyverekké változtak. S'almeyna kitárja két kezét az ég felé, felemeli a pallosát, és segítséget kér Sherantól; (Xojertha az ő fegyverét nem tette mágikussá, tudta hogy ez lesz) egy zöld fénycsík száll a pallosba, és az zölden világít. Jakhsjahlang nem használ árnyékmágiát, tudja, hogy annak semmi hatása a démonokkal szemben; csak előkapja fejvadászkardját, ami halvány zöldben dereng a druida varázslata miatt.
A griff mély morgásokkal megkéri lord Raptort, hogy szálljon a hátára; a többiek meg is értik nyomban. Egy törp grifflovasnak nincsen párja. ha egy törpe felül egy ilyen lény hátára, kevesen tudnak velük dacolni. miután a törp felszállt, Xojertha néhány erőteljes szárnycsapás után a levegőbe emelkedik; várja a rohamot. (Tudja, hogy csak rohammal lehet a démonok ellen harcolni; stratégiának nincsen haszna, mivel a démonok kiszámíthatatlanok. Védekezni sincs értelme, rögtön elfáradnának az ellenfeleik erőteljes csapásaitól) |
A hazafelé út -a hegyeken átkelve- viszont nem olyan síma mint az odaút: a hegyen éppen hóvihar dúl, és amikor egy szoroson haladna át a csapat három jó kétméter magas szinte átlátszó kékes lény jelenik meg. Testük szinte minden pontján éles kiszögellések vannak jégcsapszerűen sorakozva, két jégből álló karjuk és lábuk van -karjuk nagy karmokként szolgáló jégcsapsorban végződik- és drabális pofájukban pedig több sor majd tíz centis jégcsapgarmada szolgál tépőagyarakként, szemük kéken ízzik a hóvihar közepette.
Ezek méltán hírhedt fagydémonok. Xojertha rögtön kapcsol, és a barbár kifejezett kérése ellenére egy ideiglenes aurát hoz létre fegyvere körül, ami azt mágikussá teszi. Ez az aura semmiféle előnnyel nem ruházza fel Vándor fegyverét, csupán mágikussá teszi egy időre, így a fegyver sebet tud nyitni a teremtményeken (köztudott, hogy a mágikus teremtményeket közönséges fegyverrel megsebezni nem lehet).
Mindenki előkészíti fegyvereit, míg a kreatúrák közelednek.
//kemény csata várható. senki sem tudja ezeket az ellenségeket kétvállra fektetni csupán egy varázslattal vagy csapással, ígyhát hosszú és véres kűzdelem várható a szünni nem akaró hóesésben..// |
| //Majdnem// |
| Most már értem, hogy miért ragaszkodott hozzám az a sas! Már kezdtem félni, hogy eltévesztette a gazdáját. |
Kérdések | Vélemények | Egyéb | Szavazások
A társalgás szabályai | A legaktívabb fórumok és fórumozók | Moderátori tevékenységek
|
