Tuskó az, hogy majdnem lelőttelek a Defiancommal (Supershock) az a legextrémebb helyzetek összegabalyodásának volt köszönhető. A szakítás Beasttel, hogy a legjobb haverom, életem megmentője Rain állati nagy szarba lépett, amit nagy valószínűséggel nem él túl egyedül, illetve, hogy senki sem tájékozódott a rámzúdított haragos monológok előtt arról milyen a lelkiállapotom, mennyire vagyunk haragban Beasttel. Sajnos nem dobtam meg az önuralompróbámat. Illetve csak másodszor, de az már késő volt, leszállt a lila köd.
Egyébként meg ha nem lettél volna ilyen tápos  valószínűleg pár óráig kómáztál volna...... |
Na ennek örülök. Megszólaltak az árnyakban vadászó karik, minimlastic jellemrajzot festve a magukról. Egyébként sze'ntem nem a statoktól lesz durva valaki az árnyakban, hanem a contactjaitól. Nem tudom, hogy érzitek, de ha valaki ismer mindenkit, (aki számít,) az többre megy, mint akinek 17es a testje (mert ezt is ki lehet ám hozni kezdéskor).
Amúgy bocs, hogy így fikázódtam, csak ezért ábrándultam ki sokáig az rpgből, mert sok antiarccal volt dolgom, és ez veszettül felkavarja a gyomrom, ha valaki csak azért játszik, hogy a számok csak nőjenek egy papíron. |
A táp szöveg ha nekem szólt, én sem elgondolkodtam, hanem ritkán járok erre. Gondolkodás nélküli reakció: én is szeretek minél több dolgot megtanulni, de nem a végcél miatt (ha ezt-meg-azt megtanulom, akkor hűdemilyen leszek). Az legtöbbször hidegen hagy. Én azt élvezem a legjobban, amikor az ember megtanul valamit egy vadászat alatt. Amikor valamiben jobb lesz, mint volt. Ennek pedig nem látom korlátait. Ha valaki 7 év vadászat után még mindig a kezdők melóival foglalkozik, akkor ott már tényleg nem talál kihívást, hacsak nem teljesen balf****. Tapaszaltabbak foglalkozzanak a saját tudásuknak megfelelő dolgokkal, garantáltan nem lesz olyan, hogy valaki túl tápos. Nálunk (külső adat: 200-250 karma) mai napig rendszeresen előfordul, hogy csak a csapat összetartásán múlik, hogy nem marad ott valaki. Ha ez valaha megtörténik, könnyen lehet, hogy a teljes banda utánahal. Mert mi szeretném hinni, hogy törödünk a mieinkkel. Mondjuk ebből legutóbb majdnem partyattack lett, de ettől csak színesebb lett a dolog, és remélem az összetartás is megerősödött. Mostantól még pontosabban tudjuk, mit várhatunk egymástól.
Jól elkalandoztam itt írás közben. Tápra visszatérve: én elég erős vadásznak érzem magamat (helyenként talán túl erősnek is, másokhoz viszonyítva), mégis gondolkodás nélkül adnám az életem bármelyik bajtársam megmentéséért. Külsősök érdekében már elgondolkodnék a dolgon, de az sem kizárt. Ezek alapján tápos vagyok? Szerintem ez csak a nézőponntól és a körülményektől függ... |
| Mégha csak a csapatot hentelnéd le, az hagyján. De amikor Johnsont kezded megdarálni, amikor védeni kéne... Azonban ez már tényleg a múlté. Most már tényleg ember, sőt nő vagy. A reakcióid is olyanok. Azt sem tudom, örülhetek-e. |
| Csak felvetettem valami ilyesmit érdekességne, mert már ősidőkből vannak ilyen feljegyzések (pl. vallási iratokban), de én ebben a világban még nem láttam. Viszont érdekelne, ha lenne... Esetleg kidolgozzuk mi a formulákat? |
Csak hogy még egy apróságot hozzáfűzzek az előzőkhöz. A Srun világa rendelkezik egy kissé kesernyés mellékízzel, ami minden kalandba odahelyezi a kudarc lehetőségét.
Ez nem egy kedves kiegyensúlyozott világ, ahol a jók győznek, és nem is elmebeteg tápgépek játszótere.
Egy játékosom szavaival élve: "Bazzeg ***** nem te vagy genyó KM, hanem a világ ilyen. |
1, Mint mondtam az egész érvelésed ott van alapjaiban meglőve, hogy soha az életben nem játszotottál velem még egy kalandot sem, így aztán az egészről gőzöd sem lehet.
2, KIKÉREM MAGAMNAK, HOGY ÉN VALAHA IS LESÜLLYEDTEM VOLNA ODÁIG, HOGY KIPRÓBÁLJAM AZ EGYETLEN OLYAN DOLGOT, AMIT KIFEJEZETTTEN SZÉGYELLEK, HOGY MAGYAROK TALÁLTAK KI!!!!!!!!
NEM M.A.G.U.S-OZOK!!!
3, Igenis tessék lenyelni, hogy a Srun világában vannak durván erős karakterek. Én elég sokat meséltem az eddigi 12 év RPG-m alatt, s csak igen szélsőséges esetekben nem tudtam ötletesen kikerülni a játékosok táp ötleteit. Aki meg erre nem képes, az valóban jobb ha megmarad az alapoknál.
4, Balu próbálj már meg különbséget tenni a tápolás, és a fejlett karakterek között. Én speciel azon ritka alkalmakkor, mikor játszok és nem mesélek, mindig örülök ha tudom a végén egy kicsit alakítgatni a karakteremet. És itt most egyáltalán nem "felnyomom karmából" féle allűrökről van szó. |
Örülök, hogy ismét látom Herr Metzger! Már csaknem kezdett hiányozni a jelenléte.
Apropó, Trainaról tud valaki valamit? Nagyon elmerült az árnyakban mostanában - vagy csak az én látótávolságomból került ki?!
GTLD, te BÁJTgúnár, ne húzd fel magad, kiberzombi csak én voltam egy ideig, majdnem ki is nyírtam a fél csapatunk, de szerencsére ma már ember vagyok. |
| Nah. Akkor javasolnám, hogy a tápolásról folytatott vitát fejezzül be, mert semmi értelmes nem sül ki belőle, mindenki csak hót ideg lesz tőle. De mondjuk az esszenciáról lehetne értelmesen beszélgetni.Ki hogyan értelmezi, mire használja, egyes értékeknél hogy képzeli el egy kari viselkedését. |
Ha vki arra gondolt, hogy azért kussoltam, mert erősen magamba szálltam és átértékeltem az RPG lényegét, akkor... téved. Pusztán nem volt időm felcsatlakozni.
Nincs kedvem vitázni olyanokon, amiket MINDENKI másként lát.
És hogy tápos vagyok? Akkor kérdezd meg, hogy miért kerültem annyiszor a DW-hez. Ez alapvetően NEM a profizmus hiánya - bár azt sem állítom, hogy mindent tökéletesen oldanék meg. Nem, közel sem! -, csak néha így jönnek össze a dolgok.
Az esszenciáról sem akarok összevissza fecsegni, hisz ahány csapat, annyiképp értelmezik a 0,1-es szamcsi személyiségét. NEKEM pl. 1,35-ös jelenleg - tehát nem vagyok az a túlságosan kiberzombi - de úgy érzem mégis kijátszom, hogy a karakterem egy kicsit érzéketlen (amolyan döglött hal), de NEM TÖMEGGYILKOS!!!
Tuskó, Silme, Nyuszi szerintetek volt olyan, hogy én pusztán élvezetből megöltem vkit??? Soha. Sőt, igazából még azt se mindig, akit szívem szerint aládúcoltam volna pár kg C-12-essel...
Szóval engem haggyatok ki a felesleges vitatkozásotokból, nem érdekel ki mit gondol rólam, vagy arról, hogyan játszom. Én is érzem, amikor nem sikerül olyan jól megfognom a Világot és a hangulatot, de azért próbálok mindig a karakterem fejével gondolkodni. (Tudom, Tuskó, csak szeretném, de Gabe nem tud logikusan gondolkodni...)
Ennyi. Számomra a Tma lezárva. Nem érdekel.
Ja, és nem húztam fel magam, pusztán a tényeket közöltem.
Gabe, The Looser Decker |
Gutten tag mindenkinek!
olvastam a vitát....hát szer egy karakter akkor táp ha a mesélő engedi hogy táp legyen. Mert én 2 éve játszom egy hermetikussal( Otto von Metzger néven minő meglepő!!) és szerintem én nagyon nem sikerültem tápra.....de egy kicsit talán mégis de én azért megizzattam rendesen!!!(most verdessük a 200 karmát) Zöldfülü koromban még én is tömeg gyilkos voltam és szociopata. de kezdem kinőni és csak sajnálni tudom az ifjú Titánokat majd csak összefutnak valakivel aki nem olyan türelmes mint én.
már vagy 1 hónapja nem öltem meg senkit.....
Nem ölöm spontán az embereket, mindenkinek joga van az élethez!!!!! BASSZUS AZ A ROHADT NYUGTATÓ! (ja mert szedem, az orvosom azt mondta segít kiépítzeni a személyiségemet meg azt is mondta hogy "SEGÍ..." de ezt nem tudta befejezni. |
Hát bocsesz, hogy ilyet mondok, de én pont ezért nem ülök le M.A.G.U.S.ozni, mert ilyen emberek játszák, akik így gondolkodnak, mint te. Nem veled van bajom, csak a rpg nem erről szól. Az, ha valaki sokat játszik, az jó, de ha csak általam anti-rpg-snek nevezett emberekkel teszi ezt, abból sok jó nem sül ki. Ha az ilyen emberek csak egyetlen egyszer leülnek IGAZI szerepjátékosokkal általában megváltozik a játékról alkotott képük, ha meg nem, akkor lehet sok mást is csinálni rpg helyett. Mondjuk ez csak magánvélemény.
A tápolás, mondjuk relatív, de ha egy csapat a következő:
4es szintű beavatott hermetikus
Szami, testében cirka tízmisinyi krómmal
Rigger szintén több miskányi robottal, szintén szétkrómozva
Decker Fairlightal, egy előbb említett szami értékű progikkal
Na ez az amitől kiver a víz. Ilyenkor már nem érdemes játszani, mert nincs kihívás. Bár ez is csak magánvélemény. (Az előbb említett csapat nem konkrét példa, de amiket itt leszűrtem, valami ilyesmire következtettem) |
| Örülök, hogy mindenki egyetért velem, de pont azok kussoltak el, akik miatt felment az agyvizem. Na mafasz van skacok? Kezdtek ráébredni az RPG! lényegére? |
Már bocsi, de szerintem néhány ötletből levonni azt az igencsak messzemenő következtetést, hogy tápol az illető, igenn merész dolog.
Tudod, az én véleményem az, hogy ha megpróbálom kikanázni egy játék adta összes lehetőséget, az még messze nem egyenlő a tápolással. A tápolás egy célját vesztett statnövelés, és semmi köze sincs az ötletekhez.
A legnagyobb igazság pedig az, és ezen ajánlom, hogy mindenki filózzon egy kicsit, hogy a szerepjáték leghangsúlyosabb része a SZÓRAKOZÁS. S hogy ezt ki, hogyan éri el egy adott világban való játékkal az már egyéni szocprobléma. Véleményt persze lehet mondani a másik stílusáról, hisz ez egy elvileg szabad fórum. Azonban Én óvakodnék az olyan kijelentésektől, amiknek feltétele legalábbis az, hogy lásd az illetőt játszani.
Ja, és mégvalami. Én magam, közel 7 évig játszottam egy Kék Sólyom (alias Ukyo Senji) nevű tünde szamurájjal, aki bizony csapata többi tagjával bedolgozta magát a világszintű vadász kategóriába. Hogy nagyon durvák lettünk? Hát ez bizony így van. De szerintem 7 év játék (s ki tudja a játékban hány év?) után ez teljesen helyénvaló.
Ui.: Van annyira szilárd önképem, hogy ne sértődjek meg egy internetes fórum névtelen felszólalásán. |
| Azzal nagyon egyetértek, hogy a karakterek ne csak a meló alatt éljenek! Mi rendszeresen szoktunk olyan bulikat is játszani, amik kizárólag a karakterek magánéletéről szólnak. Általában ezek szoktak a legjobban sikerülni, és mindenki állat jól érzi magát, mert "csak" játszik! Ilyenkor minden kijöhet, jó és rossz egyaránt. Győzünk álmélkodni egymás hülyeségein, "színein". |
Szintén adept, de most nem ez a lényeg: ha valaki olvasta Michael Crichton: Őslénypark című könyvét (ebből készült a Jurasicc Park első része) akkor talán emlékszik benne egy mondatra aminek az volt a lényege, hogy ha egy karatemester hosszú-hosszú évek kemény munkájával eljut arra a képzettségi szintre, hogy puszta kézzel meg tudjon valakit ölni, már nem fogja megtenni, és első dühében nem fogja agyonütni az asszonyt.
Talán ez a lényege az adeptusok túltápolódásának is: ha TÉNYLEG szerepjátszol, akkor nem te hanem a karaktered fog gondolkodni és ő nem fogja túlreagálni a dolgot és nem fog szétdesztrojolni mindenkit akire ránéz. Merthogy az adeptus saját maga kontrolálásával, és ezáltal a belső erőinek a felszinre hozásával válik különbbé az átlagtól. És minnél táposabb annál nagyobb kontrolra van szüksége és még inkább meggondolja a dolgot...
Merthogy szerintem a szerepjáték nem az esztelen gyakásról szól. Legalábbis szerintem. Kicsit szétszórtnak tűnik amit írtam, de aszem a lényeg leszürhető.... |
Kézrátételes gyógyítás.....
Meg a nagy lófaszt már megbocsássatok!
Mi vagyok én? Jézus?
Az adeptek a büdös életben nem fognak tudni ilyet csinálni, már csak azért sem, mert mágiájukkal a SAJÁT testüket képesek befolyásolni.
a távolsági csapás sem egy rossz ötlet.
bár igaz, hogy 9-es mágia kell hozzá, de ez már mellékes. |
Srácok!
Adept vagyok, de ez már télleg túlzás.
nem kéne tápolni, mert akkor megváltoztatom a foglalkozásomat. |
Balupanker: Szerintem igazad van a tápolással kapcsolatban. Egy karakterrel nem attól lesz élvezetes a játék, hogy mindenkit leszed már akkor amikor ránéz. Viszont ennek kiküszöbölése a játékmester feladata is. Nálam is volt egy agyontáppolírozott hermetikus. Egyszerűen arról szólt neki a játék jó darabig, hogy hogyan tud egyszerre minnél több embernek minél több sebzést kiosztani. Aztán az egyik kalandban kapott egy életveszélyes sebet. A mágiája lecsökkent 3-ra. Innentől elkezdte kialakítani a karakter személyiségét és most már nagyon jól játszik. Amellet hogy hasznos tagja a csapatnak, nagyon jól alakítja a karaktert annak minden kételyével, hátrányával együtt. És ami legfontosabb, hogy nem szórja mindenhova agyatlanul a varázslatokat. Ugyhogy ebben egyetértünk, de szerintem nem kell abbahagyni egy partit azért mert erős lett.
A kevés esszenciánál használt gondolatod is érdekes és megfontolandó. Mi inkább az alacsony esszenciás szamikat a robotzsaruhoz szoktuk hasonlítani.Tudom hogy hatalmas marhaságnak hangzik, de szerintem(tünk) az esszencia azt jelképezi leginkább, hogy mennyire emberi a karakter. Minél több fém van benne, annál kevésbé lesz az. Nekem pl egy 0,1 esszenciás ork szamim van. Mielőtt leszóljátok hogy milyen tápos, a kiberverei nagy részét nem ő tetette be, hanem egy cégnél dolgozott, ahol így vélték a legalkalmasabbnak a munkája elvégzésére( magyarán a tápot értelmesen megindokoltam az előtörténetben). Az a karakter egy érzelemmentes végrehajtóegység, akiben néha fellángolnak az emlékek és olyankor ugymond bekattan. Tehát az esszencia vesztést MI így szoktuk kezelni. |
Kiváncsi vagyok ki miért játszik szerepjátékot?
Mi az a plusz amiért játszol? |
Gyerekek, nem akarok senkit megbántani, de mi a fityfenének ennire széttápolni az adepteket? Az ötletek jópofák, de a játék nem erről szól. Ha felütsz egy regényt és abban a főhösnek mágikus gyógyításra vagy reptetésre van szüksége akkor egy teljesértékű varázslóhoz folyamodik tetemes pénzért. Ha ti játszotok van értelme egyáltalán világi halandóval (like me!) játszani? Én nem vagyok tápgép, mégis mindig szükség van rám, ha bütykölni kell. Az árnyakban szükség van egymásra -csapatmunka!-, nem érthet mindenki mindenhez.
Mi nem egy partit hagytunk abba csak azért mert túl durvák voltunk, akkor meg mi értelme?
Meg ez a vita, hogy kiber vagy bio? Nem mindegy? A kiber sok esszenciába kerül, a biotól meg az átlag testhőmérsékleted 38 fok körüli lesz. Egyik sem mindig előnyős. A hátrányokat meló közben ki lehet küszöbölni, de mi a vadászatok közti időszakokat is le szoktuk játszani, mert ugyebár ez RPG! Ha kevés az esszenciád idegbeteg állat leszel akinek attól is bepöccen az agya, ha azt mondják neki, hogy FAPAPUCS. Ha meg meleg a tested mint állat, próbálj meg nőzni, nem feltétlenül szeretik a lányok ha egy katlannal kell ágybabújni. Persze nőzni se kötelező, de akkor meg szintén idegbeteg leszel.
Sőt van egy opcionális szabály arról, hogyha nyilvánvalóan kiberes vagy. Csökken a karizmád. Ez persze nem nagy hátrány, ha csak tápolsz, mert ugye ismerős az a mondat, hogy: Felnyomom karmából. Felnyomhatod, de elrejtőzni nem tudsz. Az árnyékok közt el kell bújni, ha beüt a krach. Lehetnek a statok bármilyen durvák egy headshot sniperből kifektet simán, ha meg nem akkor abba kell hagyni, mert akkor már mafasznak játszani?
Nyugodtan hazudtoljatok meg, ha úgy érzitek nincs igazam, csak már tele volt a répám ezzel a sok pöcsséggel. Ha valakit megbántottam annak bocs, de akik megsértődnek pont azokhoz szóltam. El lehet gondolkodni! |
Igazad van. És mi lenne ez a levitálás, és kézrátételes gyógyítás? Érdekelne! Írj már fel valami verziót erre!
ELőre is kösz! |
| Na, valószínűleg Silme is részeg Fogadok ő sem tudja, miről írtam nemrég. Valami felsőbb hatalom, ami meghatározza Silme mindennapjait és cselekedeteit, na az talán. De ő maga nem. És nem kötözködni szoktam, hanem ugratni (vagy nem érteni) ) |
| Hé Gabe, szerintem Tuskó - szokás szerint - velem akart kötözködni a 2 másodperces dumával. Csak azt felejti el, hogy 2 közlés között sokszor hónapok telnek el, másrészt meg engem soha nem a szabályok és táblázattömegek vonzottak az rpg-hez. |
| Mondom, hogy egyesek mindig elfelejtik ) |
Nos, nem tudom, hogy mire gondoltál, hogy nem te írtad, de mindegy...
A Válaszom a kijelentésedre ("Egyébként ezt eddig legalább ötször közöltük mindenkivel, csak egyesek notóriusan elfelejtik (általában az elhangzását követő 2 másodpercben)."), hogy eddig legfeljebb, ha kétszer mondtátok el NEKEM, de EGYSZER SEM INDOKOLTÁTOK!!! Amit most viszont köszönök, bár még mindig nem értek egyet. Viszont javaslom a köztes megoldást, legyen mondjuk csak a biover szintjének FELE a cipelési módosító, így már reálisabbnak tűnik.
Gabe, The Looser Decker |
Én troll vagyok, így nincs szükségem távolsági csapásra Félre a tréfát, én személy szerint nem rajongok már a sima távolsági csapásért sem. Sokkal inkább hasonlít a varázslók manairányításához, mint a fizadeptek belső mágikus tulajdoságaihoz. Jó, rá lehet fogni, hogy az auráján belül oly mértékben tudja koncentrálni az energiát, hogy az felér egy pofonnal, de ez esetben a fizikai hadonászásnak csak figyelemösszpontosító hatása van. Fegyver pedig abszolút semmit nem befolyásol. Ha mégis kialakulna valami ilyesmi, az szerintem már teljesen (külső) mágikus hatás lenne, ami kimerülést okozna (akerővel levédve), de ritkán tartok jónak egy varázslatot átültetve képességnek. Mondjuk levitáción vagy kézrátételes gyógyításon el lehetne gondolkodni, de ez odébb van.
Kis 6-8. szintű szellemkét miért ne vághatná pofán a kezdő fizadept? Ha asztrál síkbeli viszonyokat nézel (elfeledve a karaktereket), akkor valószínűleg egyetértesz velem abban, hogy léteznek ennél _JÓVAL_ erősebb szellemek is. 6-8 körül világi személynek már valóban túl sok. De ha tudod, hogyan kell megütni, akkor simán csak normális ellenfél. Azt se felejtsük el, hogy a szellemek az asztrál lakói, akik nem fizikai formájukban a legerősebbek. A fizadept pedig a fizikai sík lakója, aki arra van tuningolva, hogy itt legyen a legcombosabb. Mit csinál a fizadept egy odaát lévő szellemmel? Ha át is tud nézni, akkor is elég a szellemnek csak pár méterrel fölé repülni, aztán kit érdekel, hogy többnyire levédi varázslatokat vagy paraképességeket. Ha nincs annyi esze, hogy abbahagyja a sasolást, akkor... Ez csak arról szól, hogy a számunkra kedvező(bb) helyen és időben kell felvenni a küzdelmet. |
Igazad van. Az 1-2-3 eddig a legreálisabb. Mit szólsz a távolsági csapás fegyveres verziójához?
Ja, és még egy érdekesség. Ha a fizadept megvette a gyilkos kezet, akkor ugyebár nyugadtan használhatja szellemek ellen, mert azoknak nem érvényesül a Megnövelt Páncélzat. Viszzont így az a helyzet, hogy egy nulla karmás fizadept, aki ráállt a pusztakezes harcra (és miért ne állna rá mikor fizadaept a gyöngyöm) akkor vagy kilenc kockával hajigálhat egy szellem ellen közelharcban.
Pl.:
Pusztakezes harc (Tae-Kwan-Do): 5(7)
Az a hetes egy mágiapontért feltolható 9-re, ami csak két plusz kockát jelent ugyan, nem szintnövekedést, de a szellem szempontjából ez már kurva mind1. Ha az illető esetleg (NE ADJ ISTEN!) a Homo Sapiens Ingentis dicső alfajába tartozik, akkor úgy pancsol szájon egy 6-7-es szintű szellemkét, hogy az asztrális szarrá pörög. Márpedig egy 6-7-szintű es szelem elvileg komoly ellenfél.
Hogy valaki úgy gondolná, hogy a szellemke majd paraképességet használ? Nos, egy toll gyerek, akinek A van a tulajdonságokon, az olyan értékekkel rendelkezik (pl. 5-ös akaraterő), hogy bármilyen magicnek beletörhet a foga.
Vélemény? |
| A futás (is) élet-halál kérdése lehet. A létező minimum, ahol ezt el tudom képzelni, az 1-2-3. Mert gondold csak meg a másik végét: ha Su-Han a tünde fizadept gyúr rá, akkor ő tényleg kifut a világból. És már +1 futásszorzót is nagy előnynek érzek ahhoz, hogy 0.5 pont kevés legyen érte. |
| Szerintem nem kéne rajta modositani. Egy kicsit durva lenne egy fordulo alat kifutni a világbol |
Shadowrun | Battletech | Káosz Galaktika Kártyajáték | AD&D | Vampire | Magic | PC játékok | On-line játékok | PS2 | M.A.G.U.S. | Egyéb
A társalgás szabályai | A legaktívabb fórumok és fórumozók | Moderátori tevékenységek
|
