Vissza a Főoldalra
 
Hatalom Kártyái

Milyen legyen a májusi páros verseny formátuma?

1) hagyományos új nemzedék
2) tiltott mágia új nemzedék
3) hagyományos káosz
4) tiltott mágia káosz

(A szavazáshoz be kell jelentkezned!)
További szavazások...
Fórum a témához...

Feliratkozás Hírleveleinkre!
Adatvédelmi Tájékoztató
Ország Boltja 2011 Népszerűségi díj Egyéb kategória II. helyezett Ország Boltja 2012 Népszerűségi díj Hobbi és kellék kategória III. helyezett
Most ingyen kezdhetsz el játszani a Túlélők Földjén!
Kattints ide a részletekért...
Nézz be kártyaboltunkba!
Alfa pakli - Mágusok március 16.
Alfa pakli - Druidák március 16.
Alfa pakli - Boszorkányok március 16.
A pillanat képe
Lidércláng
(Ősök Városa szörnyeteg)
Küldd el képeslapként!
"A lidércláng nem igazi torzszülött, sokkal inkább egy mágikus manifesztáció, amelyet egy kísérletező kedvű galetki varázsló hozott létre a saját szórakozására, és persze a fiatal galetkik tesztelésére." - Encyclopedia Fantasia
Nézz szét a galériában!
XLVI. Alanori Mini Olimpia
Board Game Expo 2024.05.18-19.
HKK Tiltott mágia döntő videó
Májusi verseny formátuma
Beholderes HKK verseny március 16. - Versenybeszámoló

A lista folytatása...
Túlélők Földje - Közös Tudatok listája
Országjáró feladat 2022
Országjáró feladat 2020
Országjáró feladat 2019

A lista folytatása...
A májusi verseny páros legyen vagy egyéni? (ÚN-ről és formátumról 2-3. körben szavazunk) (30)
HKK kérdés? (47065)
Lapötletek (64943)
[HKK Piac] Régi lapok (1521)
[HKK Piac] Eladó gyűjtemény (9480)
[HKK Piac] Eladó lapok (141662)

További témák...
Tegnap leggyakoribbak:
A bajnokság döntősei
A dobogósok
A Nemzeti Bajnok
Az ezüstérmes
A Nemzeti Bajnok akció közben.
3. nap

Utoljára ezt küldték:
Szikrázó manahal
Küldj te is képeslapot!
Doomlord online game
Mágia Mesterei Online Játék
Szerkesztőség:
honlap@beholder.hu
Készítők:
Farkas Zsolt (Speedz)
Szeitz Gábor (Talbot)
Mazán Zsolt (Maci)
Webdesign:
Szirják Csaba (Chaar-Lee)
Szegedi Gergely (GerY5)
Ha hibát találsz a honlapon:
Írj nekünk!
 

Sziromhullás (Túlélők Földje novella)

Mottó: Oly virágot tépett, mit maga ültetett,
Ki szeretetre érett, az gyásszal fizetett.
Fiatal lelkéért könnyet ejt a fűz,
De szívében már, csak holt hamu a tűz.

Gyönyörű virág volt. Hatalmas, szinte emberfejnyi kelyhe a szivárvány színeiben pompázott. Belső, tenyérnyi szirmai szemérmesen borultak a bibére, míg a külső szélek hol kéknek, hol rőtvörösnek mutatták maguk.

"Vagy éppen narancsszínnek", gondolta az alakváltó férfi, aki képtelen volt betelni a látvánnyal. Mióta kilépett az erdő sűrűjéből erre a kicsiny tisztásra, egyfolytában a növényt bámulta. Majd' embermagasságúra nőtt, húsos levelei pedig szinte látható élvezettel szívták magukba a napfényt, elnyomva így az alant burjánzó csenevész kis rókapáfrányt. A legszebb azonban maga a virágkehely volt, mely egymagában trónolt a vaskos száron.

A kalandozó harchoz edzett, kemény lelke meglágyult ennyi szépség láttán.

- Mennyei ajándék lesz az én Fritillámnak - suttogta, miközben egy kőkést halászott elő a zsákjából. Egyik kezével lefogta a vaskos szárat - bársonyosnak, szinte simogatónak tűnt a tapintása - míg a kőkéssel óvatosan vágni kezdte a növényt, közvetlenül a kehely alatt.

Az alakváltó kislány karjait kitárva körbeszaladta a tisztást és közben hangosan víjjogott.

- Nyjáá, nyjáá. Anyu, anyuuu. Drasmólyom vagyok, figyelj. Anyuuu!

- Fritillina! - nézett fel a fiatal, szőke hajú alakváltó nő a tisztás közepéről, ahol éppen a tűzgyújtással bíbelődött. - Hányszor mondtam, hogy ne kiabálj. Képes lennél az erdő összes orkját is idecsődíteni.

A kislány kelletlenül odasétált az ébredező tűzhöz, és anyja mellé guggolt. Lehajtotta fejét és piszkálni kezdte a farakásból kiálló egyik gallyacskát.

- Meddig maradunk itt? - kérdezte durcásan.

- Bevárjuk a papát - mosolyodott el az alakváltó nő és megsimogatta a kislány kobakját. Ugyanaz a szőke haj, mint a sajátja, a neve is az lett mint az övé: Fritilla, Fritillina.

- A papa milyen? - élénkült fel a kislány. - Olyan mint Te? Ő is harcolt már drasmólyommal? Van olyan virág alakú nyaklánca mint neked? Ha nagy leszek, én is olyat akarok majd.

- Nem, a papának másfajta van - komorodott el az alakváltó nő és az erőre kapó lángokba meredt.

- Mesélj róla! - nyaggatta tovább a kislány. - Ugye erős és bátor? Mikor találkoztál vele utoljára?

- Régen, - suttogta az anyja. - még Eleniosz havában.

Az alakváltó férfi óvatosan két kézre fogta a levágott virágfejet, és zsákjába helyezte, a szeksztáns és a tatubőrök tetejére. "Oly szép, akárcsak az én Fritillám" gondolta, miközben összekötözte a zsák száját. Lassan felállt, és most már tüzetesen is szemügyre vette a kis erdei tisztást.

Rögtön szemébe tűnt a szétrugdosott tábortűz a pázsit közepén. Körülötte elmosódott nyomok jelezték, hogy alig egy napja még más kalandozók élvezték a tisztásra beszűrődő nap melegét. "Ketten voltak" állapította meg a kalandozó "egy nő és egy gyermek".

"Hát előttem jártál, kedvesem" gondolta. "Ha sietek, holnap estére beérlek titeket."

A hosszú, fekete hajú alakváltó felállt a tábortűz maradványai mellől, és behunyta a szemét. Keze szorosan rákulcsolódott a nyakában lógó szent szimbólumra, ajka hangtalan szavakat kezdett mormolni. A zöldellő levelek közt átsütő napfény aranyszín ragyogásba vonta alakját, mintegy fenséges aurát kölcsönözve neki, melyben itt-ott, apró csillag porszemek villantak, majd tűntek semmibe. A kisülni készülő varázsenergia előhírnöke volt mindahány.

A közeli ágakon elhallgattak a madarak, tolluk felborzolódott, akárha enyhe szellő lebbentené tarkaszín ruházatuk. A merészebbek még meg-megeresztettek egy elhaló "csiccs"-et, de aztán mintha megbánták volna, riadt hirtelenséggel kaptak szárnyra. A levegő vibráló feszültséggel telt meg, amint a rejtett csatornákon áramló manát munkára fogták a varázsszavak. Aztán egy végtelennek tűnő másodpercig, míg az utolsó szótöredék is a helyére nem kattant megállni látszott a világ, majd a néma csendben elszabadult a megidézett varázslat.

- Amikor megszülettél, akkor üzentem a papádnak, hogy találkozzunk - magyarázta türelmesen az alakváltó nő a kislánynak. - Tudod, ő más utakon jár, de én mindenképp szeretném, ha egyszer látna téged.

- Miért jár más utakon? - kérdezte gyermeki ártatlansággal Fritillina. - Ő a varkaudarok ellen ment harcolni?

- Hát, igen - sóhajtott az anyja. Más utak, más istenek, és még ő maga sem volt biztos benne, hogy a férfi melyik oldalra állt a küzdelemben.

- Anyu, és a papának milyen színű a szeme? Meg a haja is olyan szőke mint a tiéd?

Fritilla elmosolyodott.

- Az ő szeme kék, sötétkék, olyan mint a tiéd, kicsi Fritillina. A haja viszont fekete, akárha egy mélységes mély szakadékba pillantanál, oly sötét.

"Akár a lelke" - tette hozzá magában.

- És van neki is csontszablyája, meg uzbány trófeája? És varázsolni is tud?

- Elég legyen kicsi lány! - mondta tettetett szigorral az alakváltó nő. - Három vagy négy nap múlva megérkezik, és akkor megkérdezheted őt magát is. Különben is, esteledik már.

- Tudom, akkor megint el kell bújnunk a gonoszok elől, - mondta a kislány a durcásabbik hangján. - De én azt úgy nem szeretem, anyuu.

- Csitt Fritillina. Csak egy napról van szó. A holnapot átalusszuk, és utána már nem bujkálunk, hanem a papát várjuk.

Az alakváltó férfi kitárta karjait az ég felé, tekintetét a fennlakókra szegezte - csábítóan mélykék szeme volt -, és elmosolyodott. Élvezte, ahogy a varázslat hatására karja először libabőrössé vált, mintha tiltakozna, majd ezt lassan felváltotta a jóleső meleg, amint a gyógyító életesszencia utat talált testébe.

Az áhítatos csendet először csak egy éles reccsenés törte meg a közeli fűzből. Valahol a törzs alatt, a mélyben, elapadtak a tápláló gyökérnedvek. Aztán sárgulni kezdett egy levél a túloldali rókapáfrányon. Majd a közeli cserje vékony ágai fogtak halk surrogásba, amint nedvdús levelei betegesen fonnyadni kezdetek. A kicsiny tisztás pázsitja valami nem evilági kórtól látszott felperzselődni, mely után csak aszott, sárga fűcsomók maradtak.

Az alakváltó lendített egyet a karjával, és az életszívó varázslat még egy rohamra indult a természet ellen. A fűzfa oldalán éles reccsenés kíséretében hosszanti hasadás jelent meg, majd egy pillanat múlva dőlni kezdett. Először csak lassan, majd egyre gyorsuló ütemben, ahogy gyökerei kifordultak a földből, zuhant az élettelen fa, a kelyhét vesztett növénytorzó felé. Tompa puffanás hallatszott, mikor megérkezett.

A kalandozó leeresztette karjait, és felkacagott oly erővel, hogy a nyakában lógó kis koponyaszimbólum vad táncba fogott a mellkasán. Most már megvolt hozzá az ereje, hogy éjt nappallá téve beérje szerelmesét. A természet növénytakarójától elszívott életerő megadta a kitartást hozzá. Az ajándék pedig, melyet előzőleg ettől a kiégett tisztástól orozott el, megérte a sietséget.

Öles léptekkel indult útjára kelet felé, maga mögött hagyva azt, mit istene folytán joga volt osztogatni.

- Csináld, édesem - noszogatta az alakváltó nő, Fritillinát. - Tudod, először a lábaddal.

- De akkor te is anyu - makrancoskodott a kislány. - Te is csináld.

Fritilla beleegyezően bólintott, és átsétált a tisztás túlsó oldalára. Neki több hely kellett az átalakuláshoz, mint gyermekének, hiszen már felnőtt alakváltó volt.

- És melyiket, anyu?

- Amelyiket legjobban szereted, kicsi lány - mosolygott Fritilla, aki lassan már elkezdett gyökereket ereszteni a talajba. - És ne feledd, holnap este ébredünk.

A kislány hajlékony teste hamarabb felvette a növényformát mint Fritilláé. Az alakváltó nő mosolyogva figyelte gyermekét, ahogy befejezte a teljes átalakulást. "Tényleg azt választotta amit legjobban szeret" gondolta. Ő maga a fűzt választotta. Mindig is ez volt számára a legkönnyebb, legnagyszerűbb. Mielőtt azonban végleg berendezkedett volna új alakjában, még egyszer elgyönyörködött a Fritillina által kitalált csodás növényben.

Gyönyörű virág volt. Hatalmas, szinte emberfejnyi kelyhe a szivárvány színeiben pompázott.

Írta: Fortamin (#2977)
A novella az Alanori Krónika 6. számában jelent meg.

(A szavazáshoz be kell jelentkezned!)
(átlag: 30 szavazat alapján 7.8)

Ha ez tetszett, olvasd el a következő, jellegében hasonló cikket is: Közjáték (Túlélők Földje novella).

Létrehozás: 2003. október 5. 11:05:12
Utolsó frissítés: 2015. május 20. 10:44:09
Nyomtatási forma


Főoldal | Túlélők Földje | Ősök Városa | Kalandok Földje | Sárkányölő | Puzzle | Hatalom Kártyái Kártyajáték | Álomfogó Kártyajáték | Káosz Galaktika Kártyajáték | Könyvesbolt | Alanori Krónika | Shadowrun | Battletech | Íróink | Könyvsorozataink | Fórum | Galéria és képeslapküldő | Sci-fi és fantasy novellák | Regisztráció | A Beholder Kft.-ről | Adatvédelmi tájékoztató

© Beholder Kft., 2003 - 2024
E-mail: beholder{kukk}beholder{ponty}hu | Tel.: (06-1)-280-7932

Az oldalon megjelent szöveges és illusztrációs anyagok átvétele, másolása, illetve bármilyen módon történő felhasználása csak a Beholder Kft. engedélyével lehetséges.