| Ez igen! Ügyes! Tök király! |
Disputa érvrendszer
Tagadó
Árpád vezér nem jó helyre vezette népét
Kritérium: Történelmi meghatározottság
Itt szeretnénk elmondani, hogy csapatunk nem kíván feltételezésekbe bocsátkozni, hiszen senki sem tudhatja, hogy „mi lett volna, ha…”. Szeretnénk a vita menetét kizárólag tényekre illetve megtörtént eseményekre korlátozni és ezek segítségével bebizonyítani, hogy Árpád vezér nem jó helyre vezette a népét.
Szempontok
· Stratégiai (1-2. érv)
· Demográfiai (3. érv)
· Földrajzi (4. érv)
Érvek:
1. Magyarország a történelem során mindig két nagyhatalom közt helyezkedett el. Gondoljunk csak bele. Nagyon sokáig a Német-Római Császárság és Bizánc között voltunk, míg a 15-17. században pedig a törökök és az osztrákok „vettek körül” minket. Ennek pedig az volt a következménye, hogy mindig ütközőállam szerepét töltötte be. Márpedig egy ütközőállamnak mindig a határaira és az ellenségeire kell figyelni, ez pedig igencsak megnehezíti a gazdasági és kulturális fejlődést, továbbá nem sok állam hajlandó kereskedni egy olyan országgal, ahol folyton háborús problémák vannak. Így Mátyás király idejét leszámítva Magyarország sosem volt igazán fejlett állam. Arról nem is beszélve, hogy sokáig a Habsburgok tartományállama voltunk, ami pedig tovább hátráltatta, egyrészt az ipari fejlődésünket, hisz a csehek és osztrákok felvevőpiaca volt Magyarország, másrészt közvetett módon a mezőgazdaságunkat is, hisz az osztrákok megvették a magyar gabonát, mert biztos forrás volt, és mivel nem volt ellenfél, a magyar termelők „elkényelmesedtek”, nem volt érdekük a minőség i termék előállítása, így a magyar gabona a versenypiacon életképtelen volt. Ez különösen Trianon után volt probléma.
2. A magyarok pont „Nyugat Európa kapujába” telepedtek le. Ennek pedig következménye volt. Ahhoz, hogy egy idegen nép be tudjon törni Európa nyugati részébe, ahhoz először a magyarokat kellett legyőznie. Ez pedig mindig hatalmas problémát okozott a magyar népnek, amit csak fokozott, hogy a nyugati országok „A kereszténység védőbástyájának tekintette Magyarországot, azaz nekik addig semmilyen idegen néptől nem kellett tartaniuk, amíg át nem jutottak Magyarországon. Ráadásul a Ny-i államoktól nem kaptunk segítséget ezekhez a csatákhoz, csak hogyha már Bécs is közvetlen veszélybe került (pl. a török hódoltság idején). És emiatt fordulhatott elő az is, hogy a legtöbb keletről érkező nép, mint például a tatárok vagy a törökök, akik meg akarták hódítani Európát, csak a magyarokig jutottak, de őket megtámadták, területeket foglaltak el tőlük vagy kirabolták az országot.
3. Minden összevetve arra a következtetésre jutottunk, hogy Árpád Fejedelem túl nagy helyre vezette a népét. Gondoljunk csak bele! Ma Magyarországon 10 000 000-an vagyunk és a népsűrűségünk átlagosnak mondható. Akkoriban pedig 200 000-500 000 ember élt egy kb. háromszor akkora területen! Ez pedig jelentősen megnehezítette egy igazán erős, központi hatalom létrehozását, márpedig ez egy erős államban feltétlenül szükséges. Továbbá mivel szétszórva éltünk a szállítás, az utazás és a hírközlés is nagyon lassú volt ezáltal, aminek pedig főleg háború idején igencsak súlyos következményei lehettek. Ezenfelül a tömbökben való élés a nagy távolságok következménye volt az is, hogy sok nagybirtokos meg tudta szilárdítani saját hatalmát, ezáltal kiskirályok lettek, és a lassú közlekedés és hírszerzés, valamint az erős központi hatalom hiánya miatt ezek leverése komoly problémát okozott, sok uralkodó nem is bírt velük. Ráadásul az sem elhanyagolható tényező, hogy a lakosság java része falvakban élt, nagyon kevés nagyvárosunk volt, így az ország szinte csak a mezőgazdaságra összpontosított, iparunk gyakorlatilag a Dualizmus időszakát leszámítva nem volt, vagy csak nagyon gyenge volt és a mezőgazdasági termékeink se voltak jó minőségűek. Arról se feledkezzünk, hogy a legtöbb sokáig fennmaradt erős birodalomnak (pl. Róma) sok városa volt, Magyarországról pedig ez nem mondható el.
4. A Kárpát-medence vízrajza sem volt a legjobb, ahogy ma sem az. A Honfoglalás idején a terület mocsaras volt, ami hosszú ideig megnehezítette a hírek terjedését. A mai napig megoldatlan problémát jelentenek folyóink, hiszen mint azt nyilván mindenki tudja, tavasszal, a hóolvadás után, illetve júniusban a Medár-napi esőzések során rendszeres árhullámok vonulnak végig a Tiszán, a Dunán és más folyókon, hatalmas vagyoni kárt okozva ezzel. Ez a középkorban még nagyobb problémát okozott, hisz akkor még szabályozva se voltak a folyók, de ez még ma is problémát jelent. A történelem során nem egy nagy árvíz volt az országban, például a Pesti Nagy Árvíz, de az idei évben is katasztrofális a helyzet ebből a szempontból. |
Akkor a kedvedért egy egyszerűbb tételmondat állító és tagadó érvrendszerét leírom, amivel mi versenyeztünk.
Állító
Tételmondat: Árpád vezér jó helyre vezette a népét.
Definíció: -Árpád vezér: a honfoglaló magyarokat irányító történelmi személyiség.
-népe: a honfoglaló magyarok
-hely: a Kárpát-medence
-jó: gazdasági, geopolitikai és kereskedelmi szempontból ideális. Ezek az előnyök a terület földrajzi fekvésére vezethetők vissza.
Kritérium: történelmünk bizonyította, hogy Kárpát-medencei tartózkodásunk előnyökkel járt.
Itt szeretnénk elmondani, hogy csapatunk nem kíván feltételezésekbe bocsátkozni, hiszen senki sem tudhatja, hogy „mi lett volna, ha…”. Szeretnénk a vita menetét kizárólag tényekre illetve megtörtént eseményekre korlátozni és ezek segítségével bebizonyítani, hogy Árpád vezér jó helyre vezette a népét.
Szempontok: 1. geopolitikai előnyök (1.); 2. gazdasági és kulturális előnyök (2. 3. 4.); 3. kereskedelmi előnyök (5.)
Érvek:
1. A Kárpát-medence remekül védhető hely. Őseink letelepülési területét az Alpok, a Kárpátok, vagy nagyobb folyók, mint a Duna vagy a Dráva határolták, így egy támadó hadsereg szinte csak hágókon, hidakon, vagy gázlókon juthatott be erre a területre, amit jól szervezett védekezéssel viszonylag könnyen meg lehetett akadályozni. Innen kiindulva pedig kalandozásokat lehetett folytatni, amelyek a harci dicsőség mellett nagy zsákmánnyal jártak. A letelepedést elősegítette, hogy volt elég hely ahhoz, hogy a különböző törzsek viszály nélkül feloszthassák egymás között ezt a földet. A Honfoglalás korában itt élő népesség nem volt egységes, és nem alkottak erős államokat sem, így viszonylag könnyű volt őket meghódítani és beolvasztani a magyar népességbe. Ez azt bizonyítja, hogy Árpád vezér jó helyre vezette a népét.
2. Az itteni éghajlat is kedvező. Ez jó hatással van a mezőgazdaságra. Vannak füves területek, amelyek alkalmasak a legeltetésre, és jó minőségű termőföldek a növénytermesztéshez. Ezen kívül megemlítenénk még, hogy több hegység déli oldala kiválóan alkalmas a szőlőtermesztésre. A tokaji, egri, villányi borok pedig világhírűek. A már említett nagy, bővizű folyók is jelentősek: ivóvízforrásként, állatok itatásához, vagy öntözéshez is hasznosíthatók. Ezen túl jelentős mennyiségben találhatók itt ásványkincsek, például Erdélyben arany, ezüst, színesfémek, vagy akár só. Ez is azt bizonyítja, hogy Árpád vezér jó helyre vezette a népét.
3. Előnyös még, hogy földrajzi fekvésünk folytán „húz” minket a nyugat, azaz olyan fejlettebb technikák is eljutnak hazánkba, ami a tőlünk délre és keletre fekvő területekre már csak évszázados késéssel. Gondolok itt például az egyre hatékonyabb földművelési módszerekre, vagy mondjuk a könyvnyomtatásra (ami a XV. Századi viszonyokhoz képest gyorsan, alig 20 év alatt elért hazánkba). A tudományok is utat találtak ide, hiszen Közép-Európa egyik első egyeteme Pécsett alakult 1367-ben. Ez is azt bizonyítja, hogy Árpád vezér jó helyre vezette a népét.
4. Napjainkban egyre több bevételt hoz a gazdaságnak a turizmus. Magyarország pedig bővelkedik turisztikai látványosságokban. Itt említhetjük a Balatont, ami Közép-Európa legnagyobb tava, az aggteleki cseppkőbarlangot, vagy túrázásra kitűnően alkalmas középhegységeinket, mint amilyen a Mecsek, vagy az Északi-középhegység is. Beszélhetünk gyógyvizeinkről is, amelyek Európa-szerte híresek és sok gyógyulni vágyó látogatja őket, és amelyekből hazánk Európa második legnagyobb készletével rendelkezik, továbbá a szintén világhírű ásványvizeinkről. Ez is azt bizonyítja, hogy Árpád vezér jó helyre vezette a népét.
5. Az itteni folyók jelentősége a kereskedelemben is megmutatkozik, hiszen a vízi út a 19. századig a leggyorsabb, legbiztonságosabb és leggazdaságosabb módja volt a szállításnak és jelentősége ma is óriási. Előnyös még, hogy közel van az Adriai-tenger, így részünk lehet a tengeri kereskedelemből, ha máshogy nem, hát adók, vámok formájában. A Kárpát-medence területének jelentős része síkság, ami megkönnyíti a szárazföldi szállítást is. Ide kívánkozik még, hogy a Dunántúlon városok utak és kereskedelmi útvonalak maradtak meg a római időkből, ami szintén elősegíti az árufuvarozást. Ilyen például a Pécsen is áthaladó Borostyánút, ami Bizáncon át Kínába ment. Mezőgazdasági termékekkel és ásványkincsekkel pedig hazánk is be tud kapcsolódni az áruforgalomba, ami szintén hasznos. Ez is azt bizonyítja, hogy Árpád vezér jó helyre vezette a népét.
6. A Kárpát-medence földtani szempontból nyugalmi állapotban van. Mivel a terület közelében nem ütköznek kontinentális lemezek, hazánkat nem sújtják városokat romba döntő földrengések és nincsenek aktív vulkánjaink sem. A medencejelleg befolyásolja az időjárást: A Kárpátok bizonyos mértékig megvédenek minket a hideg északi szelektől, így ritkábbak a termést elpusztító tavaszi és nyári fagyok mint más, északról nyitott területeken. Viszont elég közel vagyunk az Atlanti óceánhoz, így a terület nem is sivatagosodik el, és a szintén nagyon komoly károkat okozó aszályok sem végeznek jelentős pusztítást. Országunk É-i és D-i védettségének következménye még, hogy a légáramlatok egy jelentős része nem jut be, így tornádók, hurrikánok sem alakulnak ki Ez is azt bizonyítja, hogy Árpád vezér jó helyre vezette a népét. |
| Engem senki csak fegyveres őrök kergette ki Caesar rezidenciájából..... |
Bubu ki volt az a manusz aki letartoztatott? |
Ebben a "perben" nem is az volt a kérdés, hogy az illetők elkövették e bűnt vagy sem, mert ez egyértelmű...iinkább az, hogy én azt mondtam, hogy a Római nép hősét ölték meg, amiért szigorú büntetés jár, ügyvéd pedig azt, hogy Caesar egy minden törvényt megszegő, önkényes zsarnok volt, elpusztítása hőstett......
De ez nem egy hagyoményos disputa verseny volt...az kicsit más...ott egy adott témán vitázik 3-3 ember. Ha vki kíváncsi, leírhatok egy pár érvrendszert, amivel 1-1 témával kapcsolatban érveltünk. |
Mókás lehet ez a disputázás
Illetve mi az, hogy lehet... le tudod írni, mivel nyerted meg? |
| LOL....ez lassan mr nagyon komolytalan))))))...ott mondjuk komoly érvek-ellenérvek volt, igazi római viselet imitációval (értsd: Rám volt csavarva egy lepedő). |
tényleg?
mikor volt már ez?
annyi tárgyaláson voltam már hoggy össze keverednek a dolgok
oké nem vesztem el a fejem, csak előbb megtalálom) |
Egy tárgyaláson tárgyalták a 2-t))))
Rendben, majd leszek, ha addig nem veszted el a fejed)))
Ui.: Az a per nagyon vicces volt, főleg a megcsinélt tanúkkal meg még volt 1-2 komikus rész... |
Hát azé olyan ismerős a burád
hisz te is ott voltál mind két tárgyaláson...meg a többin is...
egyszer lehetnél a védő ügyvédem is és akkor talán nem itélnek el... |
Halálra ítélték a két vádlottat.
Ui.: Én voltam az ügyész) |
| ja, a végén kiderül, hogy még kennedy-t is te lőtted le |
hogy sikerült?
egyébként én ott voltam a gyilkoságnál |
| Aha, így van....utána pedig meg kellett győznöm, hogy a Cézárgyilkosok perén mellettem tanúskodjon)) |
| biztos nem gondolkodot) |
| Én is ugyanezt gondolom...az akkor mellettem ülő lánynak más volt a véleménye!!! |
| hát ki más lenne a hibás ha nem a nő? |
Rómában akartak egy ilyen házassági törvényt hozni Augustus idejében:
"Ha egy házasság szétszakad, mindenképpen a nő a hibás, akinek ilyenkor 10 évre el kell hagyna rómát és provinciáit"- csak a Senatus nem fogadta el.
Pedig, amikor disputa-történelem táborban hallottam én hogy mondtam, hogy "HELYES" |
| mivel a nőket mgveteték... |
| igen ám, csak a 19. század előtt az "ember" szót igen sok nyelven csak a férfiakra értették |
| HKK-s viselkedési formák tetovált disznyótól XD |
Hát én mindig
de a címed és az hogy mikor nem vagytok otthon nagyon kéne külömbe nem tudom elküldeni a holtamat
milyen jól hangzik...patkányok rágják szét holttestemet
nyami |
király, rendes vagy
egy hétre megoldott a patkánykaja kérdése  |
"Picikém" én minden nap meghalok és minden nap új testben fel támadok...bár kísértetiesen hasonlít az előző testemhez mindig
De Fifikét szivesen táplálom elhullot testemmel...csak ad meg a címed...ja és azt hogy mikor nem vagytok otthon...és akkor biztos segíteknek és az emberiségnek...hehe |
Ma meg fox halni?
Felajánlod a hulládat a dögevő patkányom Fifi javára?
Persze szigorúan csak az emberiség megsegítése érdekében |
| oh köszönöm szépen professzor úr a fel világítást ma sem fogok hülyén meghalni |
homo latin szó embert jelent
szóval a homokártyajátékos kártyajátokos embert jelent durva fordításban
prof. Szikkadt Motyogót hallhatták |
Nagy jó és szép tudományos érvelés...
csak egy gond van az hogy a "homokártyajátékos" azt jelenti hogy buzi kártyajátékos...vagy is elégé ahoz hajlik...de nézhetjük máshogy is)
Egyébként akár milyen lapot akármilyen fel mutatsz már is istnéként fognak tisztelni az "alatvaló" emberek
és az istenek harca amikor két Hkk-s leül egymás ellen játszani |
Hírek, változások | Kérdések | Csere-bere | Stratégiák | Versenyek | Lapötletek | Szavazások | Egyéb
A társalgás szabályai | A legaktívabb fórumok és fórumozók | Moderátori tevékenységek
|
