| //Kérem megírni hogy a gyógy és a manalötyiket hogy osztjátok el egymást közt. A csata végeredményénél láthatjátok, hogy ki milyen sebszinten áll.// |
Dan, miután összeilleszti a fegyverét, lassan megindul arra, amerre a gyíklény menekült.
- Pihennünk kell.. de itt nem pihenhetünk. Túl kockázatos.. |
-Ha kipihentük magunkat akármilyen veszélyes is arrafelé menjünk,amerra a gyik szaladt.És reménykedjünk hogy nem vezet félre minket-mondja a merengésböl fleébredt Gród.Kissé furcsán érzi magát,de betudja a csata utóhatásának.Ezzel a falhoz lép,majd egy kis mohát kapar le,majd egyik szütyőjébe rejti.
-egy komponens már megvan-motyogja.
//Ööö...remélem kövi csatában mindneki mindenböl maxrol indul.remélem.remélem?// |
Gród megvizsgálja környezetét, manát szerencsére nem kell használnia, mert elég nyílvánvalóvá válik előtte mi is az oka a földelementál furcsa viselkedésének. Valamiféle varázsfolyamban állank most is. Ez mágikusan polarizálta a falakat és magát még a bent lévő teret is. Emiatt nem lehet semmilyen mágikus, vagy természetfeletti úton kimenni a kőfolyosóról, még ha az a földelementál esetében természetes képessége is lenne. Ez az egyéb varázslatokra is érvényes, például teleportálás, anyagok átalakítása avagy -jelen esetben- például Jak árnyalakja is ide tartozik. Kézi erővel, mágikus vagy síma fegyverekkel, vagy akár a polarizáció szemszögéből mágikusnak számító földelementállal is sebezhetők a folyosót alkotó terméskövek mintha csak természetesek lennének, ebből a szemszögből nem áll útba a fal. Vagyis kézi erővel akár ki is áshatnák magukat a kalandorok, ám a megfelelő céleszközök nélkül ez igen veszélyes és hosszadalmas folyamat. Ám minden, ami nem ilyen másodlagos hatásként próbálja áttörni a falat (másodlagos: pl a varázsfegyver sebzi attól, hogy "varázs", csak közönségesen), mint például átalakítás vagy tűzgolyó, arra rezisztál a polarizáció, és elnyeli azt. Ez viszont előny is, hiszen egy óvatlan tűzgolyó légnyomása nem omlaszthatja rájuk a plafont, mivel azt elnyeli az ellenhatás. Ez a folyamszerű képződmény érdekes. A mágikus részecskék abba az irányba haladnak, amerre az egyik gyíklény gyalog elmenekült a papnő átka miatt. Arról pedig amerről jöttek a kalandozók Gród gyengébben érzi, mintha a folyosó mindenfelől magába szívná a részecskéket és egy pont felé gyűjtené... afelé amerre még nem jártak.
Petúr és Haluhel lassan felébrednek, ugyanolyan tompa az agyuk, mint amilyen a többi kalandozónak volt ébredésükkor. Egy rövid magyarázat után megértik mi a helyzet, ám hogy miért jöttek ide, avagy hol jutottak be arra nem emlékeznek. A törp azomban nem ébred fel. Petúr megállapítja, hogy valamiféle erős átok ül rajta, amit nem tud egyikuk sem megtörni. Kideríti azomban, hogy az átok három komponensét összegyűjtve és felhasználva ő, Gród és a papnő képesek levenni az Álomvarázs Átkát. A komponensek: egy marék a falon található mohából, egy kupa a barlang forrásának vizéből és egy darabka a Vörös Éjharang nevű rendkívül ritka növény szirmából. Biztosan mindhárom megtalálható a barlangban, hiszen a gyíklényeknek ugyanezekből a komponensekből összegyúrt masszára volt szüksége az átokhoz. Úgyhogy ha a törpöt valaha ébren akarják látni barátai, akkor meg kell keresniük a komponenseket, mielőtt távoznak a barlangból. Persze nem lenne utolsó szempont egyáltalán kiutat találni a barlangból. Ha maguktól kóvájognak akkor valószínűleg egy idő után éhen vagy szomjan halnának, vagy hosszú távon valamely helyi ragadozó ölné meg őket. Egyedüli esélyük, ha a gyíklényektől -a labirintus egyetlen intelligens lakóitól- valamilyen térképet vagy hasonlót szereznek, ami alapján kitalálhatnak. Persze ezt nem valószínű hogy jószívvel adnák a csuhások ezután az incidens után... |
*Kissé elpirul a fülére tett célozgatás miatt.*
-Hát igen, tündér vagyok, valóban. De olyan jól hangzott amit a távollévő többiekről meséltél. Gyere, ülj le és mesélj még róluk! Tudod, csak nemrégiben érkeztem és szinte senkit sem ismerek a városban...*mondja némi szomorúsággal a hangjában.* |
//inkább mégsem ost irok majd...mlég jobbna kitalálom elgondolom hogy vezessme be
Rap a reagot viszont megvárom.kiváncsi vgayok // |
//Kösz Rap.Tuttam hogy valamibe egyet kell értsünk.
Mindazonáltal szerintem meg lehet változtatni az multat és ezáltal a jövöt.
Van pár fantasy könyv ami ezzel foglalkozik-példát nem tudok mondani...lehet azér mer törlödött a memoriám?-és abba is az van,hogy mult megváltozik,jelen megváltozik.Énis igy képzeltem.És senki nem tud ezen az elgondolásomon változtatni
Mennézem már amit rap mondott//
Gród pihenés helyett azzal a dologgal foglalkozik,hogy miért jött a zavart megtagadó parancs az elemntáltol,mikor azt a föld alá küldte.Maradék varázserejét latbavetve ki próbálja találni ezt a dolgot.Miután végzett Merengésbe merül,ami meggyorsitja a mana regeneráciot...
//Mivel nme kell sebszintet gyogyitani,csak a manaregeneráciora tud koncentrálni,tehát gyorsabb lesz.Plusz ne Felejtsd Rap hogy a köpenyem manát regenerál!!
Megirtad reagod irok még vlaamit.izgalmas lesz// |
| Daniel a gnóm szavaira felfigyelve, megpróbálja hidegen hagyni számos sérülését, és gyorsan dolgozva szedi össze fegyverét. Az eszköz a kezében lassan ismét egy fegyverré kezd válni, amialatt a fiú a többi testhez siet... emlékezete szerint még a gnómon kívül akadtak itt mások is. |
//A könnyebb érthetőség kedvéért: "a falon levő hoha", az valójában Moha
Vagyis a kötömbfalat ellepő mohának köszönhetően törlődik a rövidtávú memóriátok. Ugy 3-4 napi. Ha visszaemlékeztek akkor már a kaland elején csapzottak, véresek voltatok, és hiányzott ötnapi élelemetek, egy csomó fákjátok meg ilyesmi. Ajánlott olvasmány: 2228. hozzászólás// |
-A többiek? Tekint az ajtó felé a kobudera.
-Bár nem rég vagyok csak itt, de lássuk. Van a Törpe, aztán a fejvadászok, a fura Gyíklény, a félóriás, a barbár aki mindíg hátbavágja az embert, meg a többiek. Sokan vannak, ám mégis mintha egy család lennének! Elmentek egy kalandra, már megint! Én nem mehettem mivel nem erre a világra tartozom. Bocsáss meg hogy megkérdezlek, de te is a fajtámhoz tartozol?
S ezzel a lány hegyes füleire mutat.
-Azt hittem csak egyedül érkeztem ide! |
| Vándor megigazítja csapzott ruháit, majd egy régi barbár dalt dúdólva kenegetni kezdi sérüléseit a nagyi kenőcsével. Mozdulatai között néha felnéz a gnómra, és nagyokat mosolyog magában. Ha nem lenne teljesen kopasz törpének is nézhetné, bár ennek apró cimborája nem örülne. Egy biztos, ez a figura még tartogat meglepetéseket számukra. |
Most tudjátok csak jobban megnézni magatoknak a gnómot. Különös figura. Apró, alig lehet magasabb 1 méternél. Teste vézna, de karjai mégis erősnek látszanak. Azoknak is kell lenniük, ha képesek használni a számszeríjat. Feje azonban meglepően, már-már rendellenesen nagy, nem is beszélve elálló, nagy, hegyes füleiről. Ruházata egyszerű. Karjai fedetlenek, felsőtestét rongyos, bő ing takarja (láthatóan nem rá méretekték), amelynek eredeti szinét és alakját már nem lehet megállpítani. A rongyok, amelyeket derekán visel, a térdéig nyúlnak le, itt pedig összérnek a számára szintén túl nagy, bő csizmával. Derekán öv, amelyből jó adag le lehet vágva, hogy így összér rajta. Az övön kisebb tokok és tartók. Feje teljesen kopasz. Szeme kiváncsian fürkészi a kalndorokat, akikkel a véletlen szerencse hozta csupán össze.
- hehe - ahogy felnevet, hangja éles, kicsit küllönös. - Úgy látom ti sem jószántatokból vagytok itt, így hát azt hiszem akár be is mutatkozhatok: a nevem Arbonnrazz. És ti kik vagytok, akik hozzám hasonlóan erre a komor helyre kerültetek? Talán együtt kijuthatnánk. nemde? Mert én már hetek óra itt bolyongok, de nem találok kiutat. Ti talán még tudjátok, hogy jöttetek be. Mert az én emlékeim elvesztek. Már tudom miért, de visszahozni nem tudom őket. tudjátok a hoha, a falakon, az teszi. Megzavarja a memóriát. De kétlem, hogy most van az ideje ezt megbeszélni - itt idegesent tekint a folyodó felé, amelyre a 3. gyík eltűnt. - Félek nemsokáig maradunk egyedül... - Azzal, meg sem várva újdonsült társai bemutatkozását, nekiát, hogy összeszedje nyilait, amelyeket beileszt, egy a számszeríjon található kis tárolóba. |
| Jakshjalang megkeresi és összeszedi fejvadászkardjait és dobótőreit...kettőt majd újra be kell kennie méreggel, a maradék négy még használható...szerencsére folyadék, így nem kell attól félnie, hogy megszilárdulna...azt a 4et óvatosan visszadugja az övén levő kis tokokba, és rögzíti őket...teljes nyugalommal előveszi wywrnpikkelykesztyűjét és a skorpiómérget...éppenhogy csak egy halvány réteggel látja el amazokat, majd azokat is övébe dugja...a fejvadászkardok méregcsatornáit kinyitja, és belefolyat egy kis mérget...csakhogy tele legyen...miután végzett, szemügyre veszi a skorpiómérget...már csak annyival rendelkezik, hogy egyszer bekenje az összes dobótőrét, és megtöltse méregcsatornáit...a Sötétség lassan oszladozni kezd, így nem fárasztja magát az eltüntetésével...inkább leül meditálni...ő harcos, nem gyógyító...nem rendelkezik a gyógyítás képességével, sebet ellátni is csak annyira tud, hogy elállítson egy vérzést, vagy kiszívja a mérget egy kígyómarta sebből...így csak ül törökülésben, és meditál... |
Az árnyéktakarta célpont felé suhan a két dobótőr. Lehet látni, hogy mindkettő eltűnik a sötétségben, ám az egyik túloldalt ki is száll. Ekkor azomban a Sötétség Köpenye elkezd oszladozni. A végére láthatóvá válik a Masztiff lassan síkjára visszateleportáló teste. Gégéjéből Jak mérgezett tőrje áll ki.
A csata végetért, győzelem! Ekkor néznek azomban csak végig magukon a viharvert kalandozók, nagy árat kellett fizetniük. Jórészt csupán szerencséjüknek köszönhették, hogy nem hagyták ott a fogukat néhányan. Eljött az ideje a sérültek ellátásának és a gyógyításnak és Haluhel, Petúr és a törp felébresztésének. Nomeg az idő a gnómmal való összeismerkedésre.
(Végeredmény:
Melkor: komoly sebszint vége
Vándor: súlyos sebszint eleje
Jak: súlyos sebszint közepe
Daniell: súlyos sebszint közepe)
(Támogatóegységek még 24 percig maradnak a síkon, állapotuk:
Kisebb Földelementál: könnyű sebszint vége
Kisebb Tűzelementál: komoly sebszint vége)
(papnő 00% mana
Gród 05% mana)
(Italok: 6 gyógyital-fél sebszintet töltő, 1 manaital-50%ot töltő) |
| Egy, a szabad kezével végrehajtott látványos oldalirányú kézenátfordulással, már nem takarja el a hatalmas gólem teljesen áldozatát...lehunyja szemét, és megérzéseire, na meg a levegő rezdüléseire hagyatkozva utolsó két dobótőrét elindítja az Árny Masztiff felé...a két dobótőr egy kézben volt, ezért volt szabad az egyik...a fejvadászkardot egyszerűen elejtette, hogy gyorsan oldalra el tudjon mozdulni... |
A varázslat nem tudta megtévezteni a gólemet, csapása nyomán a lény métereket repül hátra. Természetesen a gólem utánna engedelmesen a Masztiff elé áll, hogyha az támad, akkor őt érje a seb.
(Jak jön)
(Melkor: komoly sebszint vége
Vándor: súlyos sebszint eleje
Jak: súlyos sebszint közepe,
Árny Masztif: súlyos sebszint közepe, Sötétség Köpenye: 2 kör
Daniell: súlyos sebszint közepe
Kisebb Földelementál: könnyű sebszint vége
Kisebb Tűzelementál: komoly sebszint vége)
(Árnyak elhívása: 80%-os fedezék, 4 kör van hátra a teljes megszüntetésig - a területen nem tartózködik ellenfél)
(papnő 00% mana
Gród 05% mana) |
| //De mivel ez kitalált világ -és arra van kitalálva hogy szórakozzunk- igenis meg lehet változtatni a jövőt. Csupán elég előtanulmány kell hozzá. Ami Gródnak nem volt meg. Sal területen lévő sötétségvarázsa és az éppen nyíló Térátjáró megzavarták az idővarázslatot, így az visszapörgette az időt, ám megváltoztathatatlanná tette a végkifejletet. Bár nem szeretemmagam ismételni, de írtam: Gródnak elég lett volna néhány emberöltőnyi tanulás, hogy tudja hogy miként kell másképp elmondania az Idővisszaforgatást, hogy ne befolyásolják a területen lévő varik. Ez olyan mint amikor van egy gyufád. Attól hogy van, még nem biztos hogy meg tudod gyújtani. És az időmágia egy igen bonyolult gyufa :S // |
//folytatva a gondolatmenetet: ha változna a múlt, a jelen is olyan lenne, ahogy már megváltozott. Azért nem lehet.  // |
//nem lehet megváltoztatni a múltat...ugyanis akkor a jelen is úgy alakul...az idővel foglalkozó varik vagy lelassítják az Idő folyamát, de ez valójában csak azt eredményezi, hogy a saját teljesítmény fokozódik a sokszorosára...az időpörgető varázslatoknál a castoló nem érintkezik az őt körülvevő világgal, csupán szemlélők...az időutazó varázslatok segítségével belenyúlunk az Idő folyamába...ám amit a múltban csinálunk, eleve úgy alakul a jelenünk, amit pedig a jövőben teszünk, lényegtelen, mivel végtelen sok jövő létezik...
az időmanipuláló varik hatalmas varázserőt igényelnek// |
//én meg aszondom meg lehet áltoztatni a multat.Különben mi a fenéért vannak idövel foglalkozo varázslatok.Ami megtörtént és ujra lehet élni azt meg is lehet változtatni és ha megváltoztatjuk akkor a multhoz kapcsolodo jövö is megváltozik.Én nem tartom és nem is tartottam feleslegesnek.//
A földelementál látván elöbbi sikertelen támadását parancsot vár Gródtol.Ő mentálisan utasítja.A földelementál megerösiti magát amennyire tudja,majd elvonja a Masztif figyelmét és magára vállalja a sebzéseket azért,hogy a többiek sebzödés nélkül üthessék a Masztifot.Tehát a földelementál feláldozza magát... |
*mosolyogva , de azért tetőtől talpig végigméri azt, aki megszólította, majd válaszol.*
-"Amíg a többiek vissza nem térnek?" Miért? Kik ezek a többiek, és hová távoztak?*érdeklődik, mert kifejezetten kíváncsi természet. Sokszor keveredett már bajba emiatt, de képtelen tanulni ebből a hibájából.* |
A kobudera még mindíg mosolyog. Látja ahogy a lány befejezve lakomályát észreveszi, és próbálja őt megfigyelni. Nem sok sikerrel, bár ezt jól leplezi!
"Na elég ebből a játékból" gondolja, és felemelkedik helyéről. Kilépve a sötétből, megmutatja magát. Pár másodpercig áll, hogy a lány megfigyelhesse. Aztán mindkét kezét jól láthatóan üdvözlésre emeli, jelezve evvel békés szándékait. Majd lassan közelítve megszólal:
-Légy üdvözölve ebben a furcsa világban! A nevem Árny Vadász. Volna kedved társalogni egy idegennel, amíg a többiek vissza nem térnek? |
| //De, a barbárral. Ez viszont a térkapun át érkezett kobudera, aki a fogadóban maradt. Emlékszel. // |
| *Amikor úgy érzi, eleget evett, a maradékot félretolja tányérostul, majd körbetekint a helyiségben. Az egyik sarokban egy árnyékba burkolódzott alak üldögél. A figura felkelti a kíváncsiságát és igyekszik, onnan, ahol ül, alaposabban megszemlélni. Nem sok sikerrel. * |
| // hé Gal te nem jöttél velünk kalandozni?// |
| A fogadó egy sötét sarkában, egy árny mosolyog magában. A kobudera az, aki türelmesen vár hogy végre haza jusson. Elmélyülten figyeli a lány mozdulatait, ahogy alig észrevehetően próbálja méltósságát éhsége fölé helyezni. Szivesen társalogna vele, de vár amíg befejezi lakomáját. Addig is szájához emeli kupályát, és nagyot kortyol borából. Majd tovább figyel mozdulatlanul. |
~Hmmm... nem is néz ki rosszul~ gondolja magában a lány, miközben nagyot szippantva, szaglóérzékén keresztül is vizsgálat tárgyává eszi az ételt. Nem sokt szőrözik, mivel az illat is rendkívülinek érződik, nekilát hát a falatozásnak.
Derekasan megéhezett a bajvívásban, így aztán nagy étvággyal lát neki az étkezésnek. Se nem lát, se nem hall, csak eszik. De azért a jó ízlés határain belül marad, nem tömi magába a tojásokat, hanem a villát rendkívüli kecsességgel kezelve apró falatokat juttat a szájába.* |
Az étel hamarosan megérkezik. A tojások gőzölögve kacsinatanak a fatányérból a lányra, nemi rozskenyér, és egy kupa tej is érkezik hozzá.
-Jóétvágyat kívánok! -szól a klón- Ha szüksége van rám szóljon nyugodtan! -ezzel hátrasiet a konyharészbe. |
A varázslat sikertelen, mert nem állt a varázsló rendelkezésére elegendő mana.
A papnő következik, botjával a masztiffra súlyt, ám a még mindig akörül levő varázslat miatt elvéti.
(a földelementál jön Mullen vezényletével) |
-Rendben, és köszönöm! *szól az elsiető csapos után, majd helyet keres magának az egyik asztal mellett. Poggyásza nincs sok, csak egy jól megtömött tarisznya, amit leakaszt a válláról és a padra teszi.
Aztán melléül, kényelmesen elhelyezkedik, és míg az ételre vár, tovább iszogat.* |
A társalgás szabályai | A legaktívabb fórumok és fórumozók | Moderátori tevékenységek
|
