//ok.Akkor minden megtörtént,kivéve Vándor gyógyitása // |
De Gródnak közben eszébe jutott, hogy a pentagramma miatt nem tudott közel férkőzni a szoborhoz: ha még közel is megy, a kristály még mindig kővé van válva.A kapu sercegve záródik be mögöttük.
//sheran szentély mire való gyerekek?  // |
Gród örömmel néz körbe megkedvelt városán.
Egy jó nagy pihenés.De persze elötte megkeresi Elshyát.Körbenéz társain.Mindenki megkönnyebbült.
-Sikeresek voltunk!Jó csapat vagyunk!-mondta Gród.
Szeme megakadt Vándor most már szinte teljesen természetes öregségén.
-Barátom várj hadd segítsek-mondta a mágus.
A teremből lehozta a vámpir kristályának a darabját.
Kántálni kezdett.Létrehozott egy varázslatot,mely lógott a levegöben.Megbüvölte a szilánkdarabkát,és belenyomta a barbár fejébe.Vándor üvöltött.Gród aktiválta az elöbb megidézett varázst,mire a szilánk morzsolódni kezdett.S amint eltünt a szilánk Vándor visszanyerte fiatalságát.Csak egy kis heg maradt a homlokán... |
//ebben az esetben nyertetek//
A csapat el se hiszi!A csatát megnyerték.Kiássák S'almeynát, aki habozás nélkül a terem egy távoli zugához fut: a testvére ott ül, görnyedten.Látszik rajta hogy semmit sem ért a körülötte levő dolgokból, mint aki se nem hall, se nem lát.
-Most már csak ki kell jutnunk-vonja le a következtetést Scyssath.Gród segítségével elmond egy varázslatot, és egy kis térkapu jelenik meg elöttük: a városi mágustorony látszik a túloldalon.Egyesével belépnek, majd megkönnyebülten szívják magukba a friss levegőt.Íme hát, győzedelmeskedtek, noha a fejvadászon még mindig átok ül... |
| //Azért a szobor megsemmisül? Úgyis az lessz a következő célpontja a barbárnak! De ahogy gondoljátok!// |
//Akkor várok
Megvárom mit döntötök.Nekem Raptor ötlete jobban tetszik)))// |
| //A "szmötyi" víz volt, amit akkor locsolt magára, amikor kiszáradás veszéje fenyegette a gyíkot. És annak már volt ideje leperegni, max annyi lehet, hogy sejteni lehet még, h hol a gyík. Pl célzott támadás a karjára már nehezen ;o) // |
| //Egyetlen gond van: mint írtam, a körön át nem lehet varázslatot használni, max magára a körre mmondani. Sztem ennek tudatában írjuk újra a kört onnan, hogy Vándor telibekapja a licht. Megírtam, hogy CSAK egy módja van, hogy kiszabadítsd a bent levőt. // |
A barbár csapása nyomán a szobor széttörik: az árnyék viszont folytatja útját célja felé: a varázsló Gród mellkasából hirtelen egy penge robban ki: az árnyék felszúrta!Kitépve a nagit a kalandozó testéből, tovább indul a csapat felé...
//Gród kritikus sérülésszintre került, és mivel a varázslatot megszakította a támadás, így a pordémont nem tudta hazaküldeni.Épp emiatt kapta be a támadást: varázslás közben nem tud kitérni.Tehát Gród fekszik, és reménykedik, hogy a sebét ellátják// |
| Vándor felkacag amikor a Lich élettelen teste a lába elé hullik, ám amikor abból por válik és átszáll a vámpír szobrába ismét felordít! Habzó szájjal indul meg a szobor felé, fegyverét pedig sulytásra emeli! Ám valami hirtelen megemeli, és arréb viszi! A vágásokat amiket kapott szinte meg sem érzi, és ismét a szobor felé veszi az irányt. Pallosát a feje felett megforgatva, fentről lefelé irányuló átlós vágást kezdeményez a szobor ellen! Amiben a barbárok sok nemzedékének ereje ill. haragja és tapasztalata is benne van! |
Gród a gyík varázslata miatt felébredt.Megköszönte volna...de a gyik már eltünt.Milyen ostoba voltam!
Hogy feledkezhettem meg a saját varázslatomról?
Valami átok volt ez is?
mindegy túl kell lépni rajta.
Kántálni kezd és kezéval furcsa mozdulatokat tesz.
-Mostmár elég ebböl a démonból!-üvöltötte.
A kör végén befejezte a varázslást.
Hatalmas széllökés,mely felszakitja a tért a démon mögött.A démont a széál kezdi belefujni a lyukba.
//Nagyobb démontaszitás.Csak kevés lény tud ellenállni neki.Elég a démonból.Ezután 1körig pihenni fogok // |
A lich elé berobban a barbár: a mágusnak esélye nincs kivédeni a csapásokat, így felnyitott melkassal hull a porba...utolsó erejéből, társához hasonlóan cselekszik...teste porrá változik, és mágia indul meg a vámpír szobra felé...a szoborból elkezd felszállni valami...egy fekete árny...és a csapat felismeri: az árnyék úgy néz ki mint a vámpír...csaka a kristály hiányzik belőle...
..a pordémon, amint gazdája elpusztul, egy pillanatra megremeg: de folytatja a harcot, hisz ezért idézték meg: Vándort, a barbárt visszaviszi a hecatomb varázslat centrumába: a kalandozó nagy nehézségek árán kivédte az egyik lidérc csapását, de így is megvágta az oldalát valamelyik...
...a pordémon evvel nem elégszik meg: szelet támaszt, és a szálló por megakada gyíklény testén: így tiszta célpontot nyújt ismét.Egy lidércpenge a karját végighasítja, fegyverét pedig elejti miközben fájdalmában felüvölt: a kezét átvágta egy lidérc.
Az árnyék lassan mozog előre: eszelősen kacag, miközben a -szintén árnyék- fegyverét maga elött forgatja....
//Igazán egyszerű: a vámpír tudatát egy árnyékszörnybe ültettem át.Kész slussz.tehát a harcnak nincs vége..még koránt sem // |
| //UH-UH 1700!// |
//nem úgy volt hogy a gyík közepesen láthatóvá vált a rajta levő szmötyi miatt?Amúgy ez nem lidérc csapat idézés, hanem egy erős folyamatos direktsebző varázslat, amely félrevezetés és félelemkeltés miatt így mutatkozik meg
Új kör jön gyerekek// |
| //Kösz szépen!Dejó hogy vki gondol Gród ra is )// |
| //Te tudod, de figyelembe vetted, hogy a barbárok 40 lábbal tudnak futni körönként? Csakmert a Déva után most Vándor a leggyorsabb a csatában // |
..és miután eszükbe jut a lidérceknek, hogy a gyík láthatatlan abbamaradnak a vadmágusra irányuló csapások.. ;o)
Scyssath úgy gondolja, hogy a barbár pusztító ereje elég lesz, ezért most nem a lichet fogja támadni. Lehetősége volna egy szimpla elűzéssel távol tartani a csapattól a megjelenő kísérteteket, de most inkább Gródra mond el egy közepes sebek gyógyítását, így társa következő körtől ismét harcba bocsátkozhat.
A kűzdelem az Ezüsttigris számára véget ért. Roncsolt teste élettelenül hullt a porba, majd foszlott semmivé.
A támadó idézetek azomban alábecsülték az Asztrális Déva védekezőképességét és ügyességét. Bár a közelharci támadása nem a legjobb ennek a teremtménynek, de védekezése sebessége miatt kimagasló. A legtöbb lidércet kicselezi vagy egyszerűen lehagyja, a beérkezett csapások egy részét pedig légalakja miatt megússza minimális sebzéssel. A Déva útját úgy intézi a kör alatt, hogy következő körre elérhesse az ellenséges licht. |
//Ez jó ))
Csak a lich jópár méterre van, ezért amondó vagyok, hogy a következő körben érsz ütéstávolságba.
Amúgy mostmár kezdek félni // |
//Az elmúlt 3 kör eseményei a karaktered szempontjából dióhéjban:
-Láthatatlanná válsz, megtámadod a lich-t.
-Nem veszed észre, hogy a pordémon egy kis trükk segítségével tudja hol vagy.
-Mivel a kardot kétkézben fogod, nincs időd a meglepetésszerűen beléd oldalról jövő pordémont megtámadni.
-A röpke repkedés alatt, mivel benne vagy félig a porémonban, nem tudod megütni.
-A földre kerülsz, itt a pillanat a csapásra, ha a pordémon neked akarna jönni..de nem teszi, hanem kilő rólad, közben pedig egy trükk miatt a por szépen rádtelepszik.
EZ a helyzet.// |
//valóban nem. a démon engem nem látott, és avval, hogy fújja a port, csak megsejti, merre vagyok...és ha elindul felém, kap egyet-kettőt a mágikus pallosomtól. démon lévén kritikusat sebez rajta...ha két méterre megközelít, már simán megcsaphatom...és ha rámontja a port, asszed, hagynám hogy megközelítsen? nem állok ostobán, és várok széttárt karokkal, mikor temet el...mivel mozogtam, eleve nem fújt be homokkal, csak egy-két homokszemcse megtapadt rajtam. attól te pedig nagyon nem fogsz eltalálni, max nem tudlak hátbatámadni...csak hogy te is értsed.
a lidércek pedig irtóznak a fénytől, a szent tűztől pedig egyenesen rettegnek...kritikusat sebez rajtuk...ez a helyzet.// |
Vándor felszissszen a vágások miatt, és a támadásai már csak a levegőben tehetnek kárt. Ez már túl sok! A barbár teste remegni kezd, izmai megfeszülnek szeme elkerekedik! Alvadt vértől ragacsos teste összegörnyed, majd hirtelen mozdulattal mint egy rugó kivágódik és ajkait állati üvöltés hagyja el! Amibe beleremeg a földalatti világ minden lakója! "Egy TOMBOLÓ barbár" terjed el a hír! Vándor szemei vérbeforognak, és megindul a mindent elsöprő roham! Acsarogva támad a Lich-re, fegyverét a lény gyomrába mélyeszti majd egy borzalmas ütést mér ellenfele melkasára! Zudulnak az ütések, süvítenek a csapások!
//Minden őt ért sebzés csak fele annyit számít, támadásai kétszer erőssebbek! // |
//Hát igen.A Gród által használt varik 70%át én találom ki.Lehet hogy már más is kitalálta,de én még nem láttam öket.Egyszer sem szerepjátékoztam,csak könyvet olvastam,de az nem ugyanaz.Remélem nem baj hogy sajátgyártmányu varik....//
Gród még mindig eszméletlen.Csak a szerencsében bízhat..... |
//te nem érted a szitut.
A pordémon a környezet porát rád pakolta, ami jónéhány mázsa, így most nem tudsz mozogni, amíg külső segítséget nem kapsz...bleh.
A lidércek meg megidézett lények és úgy mennek a közeledbe ahogy akarnak.// |
//mondjuk mondtam, hogy nem a lichet támadtam, hanem a pordémon külső rétegét, de mind1...legyen//
S'almeyna kardjával körbesuhint, és a körülötte levő homokból gyorsan üveg lesz..., ami a pallos csapásával aztán széttörik...a paplovag meglepve néz körül, és egy lidércharcos materializálódik előtte, és megcsapja...a vértje felfogja, ráadásul az élőholt harcos hirtelen zölden felragyog, majd egy túlvilági sikoly hagyja el ajkát, és eloszlik...mintha ott se lett volna...rövid koncentrálás után a pallos lángja megnő, majd egy része átözönlik testére, és szent auraként veszi körbe...a lidércek nem mernek a közelébe menni...a szent tűz ráadásul félelmet kelt bennük...a lichben és a vámpírban is, de azok eléggé erősek, hogy leküzdjék a bennük levő iszonyatot. S'almeyna most megismétli a tudatalattijában idézett Csapást, és a lich megremeg...mintha egy dárda járta volna át testét...annyit lát, hogy iszta szent tűz lobog a teremben, és közben biztosan rájött már, hogy abban csak a paplovag lehet... |
//Szép történet Raptor
Új kör..egész gyorsan haladunk.
//
A lich látván hogy itt komoly gondok lesznek, egy érdekes dolgot csinál: a pengefal mágiáját visszafordítja, így a varázslat megszűnik, és a lich visszanyer valamelyest mágikus energiájából...ezután dalba kezd, villámgyorsan járnak az ujjai...
...a pordémon az előreszökkenő barbárt visszalöki a csapathoz!Vándornak nem esett baja, de nem tudja mire vélni az akciót...a pordémon távolabb húzódik...
..és az élőholt befejezi a varázzlatot: a csapat körül lassan a semmiből átlátszó szellemek, lidércek és más fegyveres borzadájok jelennek meg, majd tünnek el... Vándor elött megjelenik egy csontváz harcos átlátszó, zöldesen fénylő felsőteste, és fegyverével megvágja a meglepett barbárt..majd eltűnik.Egy lidércharcos ugrik elő és csap a barbár csuklójára: a kalandozó hiába támad vissza, fegyvere keresztülsuhan a lidércen...az őt ért vágások helye viszont erősen vérzik....
...az ezüsttigris felett átugró szellemharcos kardjával az állat hátát felnyitja: a lény felmordul fájdalmában, amikor egy másik lidérc jelenik meg elötte, és a tigris állkapcsa elválik a csapás után a fejétől...
...az Asztrális Déva nem tud mit tenni: az őt támadó lidércek csapásai eltalálják...kérdés hogy hatnak-e a lidércpengék támadásai...
...Scyssath fáradtan bár, de óvatosan húzódik hátrébb...amikor egy távolodó lidércnek a hátát látja maga elött eltűnni.Lenéz, és látja: oldalát száles vágás tarkítja, mely erősen vérzik... odateszi a szabad kezét hogy elszorítsa a sebet, mire bal vállát felhasítja egy csontvázharcos szelleme miközben elő és visszaugrik az árnyvilágba...
..a lich kimerült: mágikus erejének nagy részét felhasználta, és a legutolsó idézet rendkívül kimerítette...
//a varázslat neve Hecatomb: a rossz hír, hogy még elkaszabolnak titeket a szellemek..a jó hír, hogy már csak 1 körig tart.// |
//erről még életemben nem halottam, de jópofa.//
A villámok fénye szépen bevilágítja a területet... |
De ekkor S'almeyna felriad!Még mindig másfél méter porvan fölötte, a levegője vészesen kevés...nagynehezen kiszabadítja a fejét..legalább megfulladni nem fog...
//a trükk neve lvasd el a reagjaim.// |
Vándor értetlenül bámul a csillogó tigris pofájába, és kissé elcsodálkozik. Miközben belemarkol a tigris bundájába, és eltolja magátol eképpen morgolódik!
-Hess innen cicus! Vagy ágyelőkét csinálok belőled!
Azzal ismét a Lich felé fordul, és a részben megsemmisült pengefalon át támadásba lendül! |
Ítélethozó tovább tartja az előbb felvett kéztartást, látszik, igen nagy erőfeszítéseket igényel tőle, hogy képes legyen megzabolázni az esszencia erejét. Igen komoly, és minen bizonnyal a legpuszítóbb varázslatába fogott. Az Ezer Elkárhozott Ereje mondhatni élete műve, azoké az éveké, amíg a sötét barlangba zárva várta, hogy testvérei megérkezzenek. Ezalatt vesztette el szinte teljesen látását is, ám gyötrelmes gyakorlással továbbfejlesztette magában Szenzét, aminek még tanuló évei alatt sajátította el az alapjait. Szenzének -és a mágiának, mi táplálta őt- köszönheti életét, míg meg nem jöttek végül családtagjai.. klántársai.. kiket mindig többre tartott, mint bármely halandót. Ők az egyetlenek e világon, kiknek kezébe merné helyezni életét.. és talán újdonsült kalandozótársai kezébe is.
Ha valamit megtanult a gyík az utóbbi hónapokban az az, hogy bár a bizalmatlanság olykor erény, mégis találhat olyan szerzeteket, kik elnyerhetik a Féreg Népének bizalmát. És a Féreg Népe nem felejt! Nem feledi az évszázadok szenvedését.. ahogy nem feledi senki segítő jobb kezét..
Tehát annyi év után rátaláltak végre néhányan, így kiszabadulhatott csapdájából.. őket különösen megkedvelte, köztük volt a mogorva törp is, kivel már oly rég nem találkozhatott. Ezután hosszú lábadozás kezdődött, amiben nagyjából helyreállt a vadmágus egészsége és elméje, mely a hosszú bezártság alatt már csaknem megbomlott. Ám a néhány visszamaradt és többet meg nem javuló károsodás közt ott volt egy.. egy amit hasznára fordíthatott. A Túlcsordulás technikáját már Adun halála után is ismerték, és úgy tartották, hogy maga Adun adománya a legkíválóbb vadmágusok számára. Nos elméjének megbomlásából visszamaradt eme veszélyes képesség, mellyel képes feltépni a testében levő esszencia csatornáit, így gyakorlatilag összes helyben tárolt esszenciáját egy varázslatba foglalni. Ezzel a technikával gyakorlatilag addig erősíthető egy varázslat, ameddig csak futja a vadmágus esszenciájából, ám ez komoly veszélyeket hordozhat magában. Egyrészt a sikeres varázslat után komoly, nehezen gyógyuló testi és tudati sebeket szerez a mágus, másrészt, ha minden esszenciapontját beleformázza a varázslatba, akkor a hirtelen felvillanása miatt észreveszik őt az Esszenciaszörnyek, és kitépik lelkét... ígyhát a nem megfelelően alkalmazott Túlcsordulás egyfajta rituális öngyilkosság a vadmágusok számára, hisz a tudatossan varázslatba pumpált iszonyatos mennyiségű esszencia vesztét okozza... ám nem valószínű hogy túléli az ütközetet az, kit elér egy ilyen kivételes képeséggel megáldott vadmágus eszeveszett tombolása...
Volt ideje kifejlesztenie a setét barlangban a tán mégsetétebb formulát a gyíklénynek... a már akkor meglevő Túlcsordulási képességével kísérletezve hozta létre, majd csiszolgatta egyre tovább a varázslatot.. ám valamit nem tudott áthidalni: miután a felszínre ért, és látása valamelyest javult, nem tudta használni. Ennek okára csak jóval a lábadozás után jött rá. Egyedül úgy képes aktiválni, ha szemének érzékszervét kivonja a szolgálatból és helyette Zónaérzékelés jártasságát használva, Szenzével bemérve áldozatát küldi rá a pusztító erőket. Tehát onnantól fogva mindig magával hordta rituális szemkötőjét, melyet a nagy csaták előtt mindig felköt.. hátha használni kell az Ezer Elkárhozott Erejét.
Kövér ízzadságcseppek gurulnak végig a pikkelyes bőrön, ahogy Scyssath tovább koncentrál a varázslatra. Hangja a mágia nyelvén dalol, ám mintha nem haladt volna tovább a kezdeti fázis óta. Látszik, nagyon erölködik, hogy szabadjára engedhesse pusztító hatalmát, ám úgy tűnik ez most nem fog neki sikerülni. Túl zavaros.. túl sok minden jár a fejében.. ki fog futni az időből.. késő! A lich felé kioldott lélek némi lángcsóva képében szétporlad, majd a kontroll nélkül maradt esszencia meghatározhatatlan irányban csap ki!
Egy égzengető robbanást követően nem sok változás látszik: csupán a pengefal jórészét vetette szét //úgy 75%-át// a Mágiarobbanás, és bár a pordémon közelében volt a detonáció, annak baja nem esett. A gyíklénynek nem sikerült a varázslata és ebben a körben már csak kifújni van ideje magát. |
| //Mullen már próbált hasonlót de nem jött neki össze// |
A társalgás szabályai | A legaktívabb fórumok és fórumozók | Moderátori tevékenységek
|
