| Enciklopédia: | Hát igen. Ismét itt, a sikátorban találkoztok, mindazok ellenére, hogy a múltkor olyan nagyságra tettetek szert, aminek nem volt még párja az árnymanók történelmében. Igaz, nem is igen lett volna miben, hiszen maximum szájhagyományról lehet szó, de akkor is. Vajon ezúttal mi miatt gyűltök össze? Befordulsz a jól ismert sarkon és már hallod is, ahogy egyikőtök nagy hangon szónokol:
- Már gyermekkorunkban is utáltuk, ha valaki szidott, becsmérelt minket alacsony termetünk, bibircsókjaink, na meg persze - elsősorban szerintük! - enyves mancsunk miatt. Ilyenkor nyelvet öltve rohantunk valami eldugott helyre, ahol különféle módokat ötöltünk ki a bosszúállásra. Közösségünk sosem látott magasságokba emelte az átkozódás művészetét. Ideje, hogy mindenki megismerje az árnymanó faj erejét és végtelen képességeit! Lázadjunk fel!
Bah, legyintesz; már megint ez az őrült. Úgy látszik, nem tanult az előző esetből. Bosszúsan fintorogva várod, hogy rendreutasítsák, ami nem is várat sokat magára. A szónok nagyot nyekkenve esik le a hirtelen eltűnő hordó magasából, de nyomban felpattan, s égnek meredő lila hajjal, szikrázó borostyánszemekkel üvölt a tettesre:
- Ó, te kétbalkezes, szottyadtarcú bibircsóktalan lelenc! Mit gondolsz magadról? Tán a nagyanyád mézes főzete buggyantotta meg elszikkadt elmédet, hogy ilyenre vetemedtél? Gyötörjön hétnapos másnaposság és ne leld nyugalmadat egy boltban se! - A tettes elkerekedő szemekkel hallgatja a szitokáradatot, majd remegve eltűnik a kijáratnál. Nocsak, konstatálod döbbenten, valami mintha megváltozott volna!
A társad megint felpattan a szószékre és még mindig dühösen folytatja mondókáját.
- Vége a rettegés napjainak! Nem kell többé pirulva menekülnünk, ha véletlenül észrevesznek a hátizsákjaik mellett! Mostantól fognak az átkaink, csak elég hangosan kell rájuk szórnunk azokat! Emlékezzetek öreganyátokra! Vegyetek példát róla! - vigyorog tovább. Váratlanul egy háló tűnik fel a semmiből, körülöleli az agresszív manót, aki tehetetlenül vergődik a száját is betapasztó ragacsos fonadékban. Laza léptekkel sétál elő szeretett (?!) vezéretek, végigméri áldozatát, majd felétek fordul.
- Na, hallottátok! Átkokra fel! Ésszel, manók, ésszel! Aki szégyent hoz ránk a szövegével, annak magam lopom ki a fogait! És most el veletek! Még megrendszabályozom ezt a lázongót - fordul félelmetes vigyorral rémülten felvinnyogó csomagja felé.
[Minden alkalommal, amikor nem sikerül a lopás, egy pársoros hatásleírás közben átkot mondhatsz az áldozatodra. Az átok szövegét az EK 370 1-20 paranccsal állíthatod be. Ha második paraméternek 21-et írsz, akkor véletlenszerűen válogat a listában szereplő átkok közül. A képesség az üres EK 370 paranccsal kapcsolható ki/be.]
|
