| A törp szól a klónnak, aki nekiáll elkészíteni a sültet.
-Hajjaj -esik gondolkodóba- egy elf életét felderíteni nehéz feladat, hiszen oly' végeláthatatlanul hosszú. Nilturiel, valóban szép név. Remélem gazdájának sikerül megtalálnia ősi örökségét, gondolatai mélységét.
Belekortyol a rézveretes kupába, majd folytatja.
-Mihez ért kedves?
~Már ha egyáltalán emlékszik rá~ gondolja hozzá. |
-Oh, köszönöm... - pirul el enyhén. - Azért vándorlok, mert a múltamat keresem. Meg azt a mágust, aki emlékezetvesztéssel átkozott meg. Néhány dolgot - többekközt ezt is - már sikerült megtudnom, de még nem teljes a kép. Ennek már több évtizede. Azóta nem csak a múltam egy kis részére derült fény, hanem tanultam is, hogy felkészülten vághassak majd vissza.
Kényelmesen hátradől székében, közben borát kortyolgatja. Tekintete a múltba réved, majd néhány pillanat múlva Salra fókuszál.
-És Ön, nemes bajnok? Mi hozta erre? |
Sal is feláll, alaposan zörögnek a páncéllemezek rajta...~meg kéne olajozni...~ odasétál ő is az asztalhoz. Nem sértődik meg a majomkodáson...de ő is gonoszkodik...
-Raptor, kérnék szépen egy malacsültet...
Csak azért is, hogy ne legyen láb alatt...
-Nilturiel...mily szép név...és mily mértékben illik kegyed gyönyörűséges kinézetéhez...messze hozta az elf erdők szele...mi késztette vándorlásra, ha meg szabad érdeklődnöm? Tudja, nem szeretnék tolakodónak tűnni... |
A lány átül Raptor asztalához (pedig a kandallónál jó meleg volt).
-Köszönöm az italt. Nilturiel néven ismernek azok a kevesek, akik ismernek. Meg kell hagyni, nincsenek sokan...
Elmosolyodik, amikor Raptor utánozza Sal hanghordozását. |
| //Már a GS-en is Nilturiel vagyok... // |
| //De, ő _az_ a Lisa ;o) // |
A törp kihozza az óbort, illetve hoz ugyanabból a lovagnak illetve saját magának is. Az egyik asztal felé mutat és csípőssen megjegyzi:
-Ülve kényelmesebb.
Majd mielőtt bármit is válaszolhatnának, leteszi a három kupát a legközelebbi asztalhoz. Odasétál az egyik székhez és kihúzza, hogy illendően a lány alá tolhassa azt.
-Különben is, még be sem mutatkoztam. Lord Raptor vagyok, eme szerény fogadó mégszerényebb csaposa -hanghordozásában utánozza Salt, amikor a "feszentelt bajnokos" részt mondta, majd nagyot nevet.
-Benned kit tisztelhetünk? |
| // TE nem a GS Forumos Lisa vagy?// |
-Ha van, akkor valami tüzes óbort kérnék, hosszú utam volt... - mondja a fogadósnak, majd az elf lovaghoz fordul.
-Igazából semmi cél nem hajtott, amikor erre jártam, csak hosszú idő óta ez az első település, ami az utamba került. De kellemes itt, úgyhogy eltöltök itt némi időt. |
Raptor sasszézik elő a pult mögül, majd emberesen hátbaveri rég nemlátott cimboráját. Csak úgy csörögnek rajta a vértlemezek!
-Grahh.. látom megjött az ügyeletes szívtiprónk is. Mi történt amióta nem voltam itt? |
Nyílik az ajtó, és egy kecses, ezüst-zöld teljesvértezetben alak csörtet befelé. Oldalán hosszú, ám karcsú pallos lóg. Leveszi sisakját, és róla is kiderül, hogy elf, bár fura, miért mászkál teljesvértezetben...odasétál a nőhöz, meghajol, majd kezet csókol.
-Jó estét hölgyem. S'almeyna a nevem, Sheran felszentelt bajnoka. Mi hozta kegyed szépséges városunkba?
Feltűnik neki a törpe vagy a klón, ki tudja, épp melyik...nem tudja megkülönböztetni őket, hisz egyik karcsú, másik köv...akarom mondani kicsi...
Megvárja, hogy a nő rendeljen, utána kér egy kupa vizezett bort. |
Hátulról zörgés hallatszik, majd egy fémedény felborulása. Folytott káromkodás után előjön törpünk. Az átokűzés sikeres volt, immár teljes pompájában szidkozódhat újra.
-Üdvözlet hölgyem. Jó önt látni. Hazaértem, erre senki sem fogadott. Bizonyára a többiek éppen valami jókis szörnyekkel birkóznak, engem jól itthon hagytak. Kér valamit enni vagy inni kegyed? |
Egy másik este, nem is annyira későn...
Nyílik a fogadó ajtaja. Egy alak lép be, tetőtől talpig szürke köpenybe burkolózva, csuklyája mélyen a szemébe húzva. Bezárja az ajtót, körbenéz.
Üres... - állapítja meg. Azért leül a kandalóhoz közel, hátrahajtja kapucniját. Aranysárga haj kersztezi arcát, kék szemei hidegen ragyognak. Finom metszésű arca - mely elf származásról árulkodik - egyértelművé teszik: nőnemű. |
Késő este. A távolból (valahonnan az erdő mélyéről ) ,a fogadóig hangzanak a dobok.Halk,tompa monotón hangjukat a városban bárhol tisztán hallani most.Mégsem figyelem felkeltő,és valahogy beleillenek a hideg éjjszakába...
Az elf becsukja maga mögött a fogadó bejárót.Érkeztére csak az "éjjszakai baglyok",és a zugivók figyelnek fel,na és persze a csapos...
Az elf,arcába húzott erdészcsukjája aló,l alig lát ki.Tekintetét a földnek szegezve elindul a söntés felé.
Egyszer alaposan körül néz, tekintete zavaros.szemei rudin vörösek a vértől,mint aki egy hete nem aludt.
Alig hallhatóan ,motyog valamit a fogadósnak.S az, kisvártatva viaszosvászonba csomagolt Íjjat hoz neki elő a pult mellettihelyiségből.majd hangosan mondandója végéhez hosszá teszi:"Aki felszerelést rak le itt,az nálunk biztonságban van." Elégedett mosolyát ,mindeközben egy félmarék humanoid látthatta e kései órán.
Az elf valami köszönés félét habog,de halk szavait túlharsogja, az asztalon táncoló ezüst érme csilingelő hangja.
Biccent klónnak,és kimegy a fogadóból... |
| Melkor érzi ,hogy már nincs sok varázsereje előhúzza hosszú egyenes kardját majd célpont felé néz. Tudja hogy kardja nem sok sérülést okozhat a lénynek de legalább megpróbálja. Az egyik lidérckatona ellen fordul és nekiront. |
A lovag látván a nő zavarát, gyorsan kimenti.
-Rendben...akarja, hogy megmutassam a várost, vagy inkább intézzük el, hogy legyen hol aludnia éjszakára? Mellesleg a Lovagvárban is aludhat, az is szép tervezésű, falain növények kúsznak fel, druidánknak köszönhetően, bár nem hiszem, hogy sok férfival szeretne összezárva lenni... |
//huh, nincs ihletem, bocsássatok meg... nem tudok mit reagálni, ugyhogy most hiába vártok rám^^ Sorry az offért...
Offend// |
| -Nagy kár! Reméltem hogy tud segíteni, de akkor nem háborgatom. Amíg idáig elértetek, nem voltak kalandjaitok, tudod az itteni kalandozók szeretik az efajta történeteket. S bevallom engem is érdekel. Folytatja tovább a kobuderra, illetlenül elnyomva a lovagot a beszélgetésben. |
| -Nem szellemi síkon létezik... -csóválja a fejét. -Szellem, nem másik síkról... bocsáss meg, de bár tud időben utazni, dimenziókat márcsak nehezen tud átugrani, és azokat is nagy kockázattal... |
| Sal most csendben ül, várja, hogy a kobudera befejezze faggatózását...illedelmetlen lenne közbevágnia. |
| -A barátodnak Haku-nak, vannak mágikus képességei? Azt mondtad egyfajta szellemi síkon létezik, talán tud valamit a dimenziók világáról!? Az információi fontosak lennének a számomra, hazajutásom szempontjából! Néz reménykedve a kobudera a lányra. |
Elöszőr a kobulerára néz //bocs, ha rosszul írtam^^;//:
-Nos... a falu felégése során egy folyóba estem, és persze, a macskák többsége nem tud úszni. Haku volt az, aki éppen arrafelé kóborolt, így neki köszönhettem életem...
Majd a lovagnak...
-Türelmes típus. -legyint fehér kezével lágyan, mintha csak szellő mozdította volna a levelet a fán. -Ha mégsem, én tudom a módját leállításának^^ |
-Rendben...de akkor avlószínüleg elég stresszes lesz neki először...tudja, bátyám előszeretettel faggatja ki a misztikus lényeket, kíváncsi életükre, szokásaikra...
Aztán elcsendesedik, hogy a kobuderának is válaszolhasson a hölgy. |
A kobudera szemöldöke hirtelen felszalad, a furcsa lény hallatán.
-Bocsáss meg, de megtudhatnám hogy hogyan barátkoztatok össze? Egy ilyen lény nem nagyon szokott társaságban forgolódni. |
| -Jaj, nem kell őt becsomagolni semmibe! -nevet, zöld szemeiben játéksság szikrája pattan, s csilingelő hangja végigszáll a fogadó falán. -Misztikus farkasról beszéltem, mondhatni, szellemről... körülbelűl most 362 éves lehet Haku, mert így hívják... csupán kűlsőleg fehér farkas, ám van egy képessége: időnként fel tudja venni egy fehér keleti sárkány alakját... így repülni is tud, bár nem szeret embereket hordozni a hátán, nekem is csak néha engedte meg. |
Sal elmosolyodik...
-Persze, nem gond. Csak...szerzünk neki egy kis bőrt, amibe betekerjük, mert Ayostion csak a karmaiban fogja tudni felvinni...és akkor ő nem nagyon fog mászkálni a városban, mert körülményes lenne...ezt beszélje meg szerintem vele...de akár a Fejvadászerdőben is ellehet...ez egy másik liget, a város egyik negyedében, sok élőlénnyel, és egy csataunikornis az Őrzője...ott viszont kegyednek nem hiszem, hogy megfelelő lenne, az Első Szinten lakhat házban, de a Fejvadászerdő Őrzője nem engedi, hogymások is lakjanak ott...humanoidok.
A klónnak is válaszol...érdekes egyszerre két emberrel beszélgetni, dehát ez van...
-Öhm...nem tudok róla...nem kötötte orromra...de szerintem majd mutatkozik, ha jobban lesz... De az átok feloldásához tudtommal még egy druidára szükségük lesz, a varázskör megsokszorozza a varázslatok erejét, de erről Xojerthát kérdezd...én csakis Sherantól kapom hatalmam, nem irányítom varázslataimat. Szóval...igen, biztos megoldják, csak idő kérdése. |
//Sebaj, én is szoktam fáradt lenni... mint most is^^//
Csupán hallgat és bólogat, bár elsőre nemigazán érti a lényeget... már az Első szint leírásánál elvesztette a fonalat... sebaj, nem szól egy szót sem, majd megismeri ezt a számára még kusza világot
Két druida... két druida, két holdelf talán hajlandó lenne befogadni őt? Őt, a kis, vadonban nött leányt? El sem meri hinni... abban sem biztos, akarja-e?! El akarja-e hagyni az erdőt, amit ismer, mint a tenyerét és barátját, ki jelenleg is várja őt a barlangban türelmesen... biztos aggódik, aggódik, hogy Mao tán sohasem tér vissza hozzá.
Wyvernek... Hydrák... vörös sárkányok, griffek... egy dolog volt a világon eddig, ami Maot igazán el tudta kápráztatni: a misztikus lények közelsége. Az erdőben és annak környékén csupán bronzfőnixet, esetenként unikornist látott... meg persze barátját, mikor esetenként elmentek repülni egy kicsit az égen... az még egy felemelő érzés! De ezek a vadak biztosan elkápráztatnák őt, főleg, ha nem bántják...
Ha megsimogathatná őket... és még tán repülhet is a griff hátán...
De ami a legfontosabb lenne: lennének végre igazi, hozzá hasonló barátai!
-Köszönöm szépen... -süti le fűzöld szemeit... -Elfogadom. Itt az ideje, hogy kimrészkedjek az erdőből, a város rengetegébe, csupán lenne egy kérdésem... a barátom, egy mágikus farkas... velem tarthat? |
| //férjével=testvérével. ezerbocs, nagyon kimerített a mai nap. kettőnél tovább nem is maradok fenn :S // |
-Öhm.. elnézést uram. Biztos összetévesztettem valamelyik férjével. Raptor a törp már jobban van? Gondolom ha már egyszer Xo.. Xo.. a testvére már visszatért. Biztos már leoldotta az átkot...
A klón mulatságos képet vág, miközben egymaga próbál rájönni a válaszra. Bár igazából a lovag megerősítésére vár. |
S'almeyna sunyin elmosolyodik, aztán a klónra fordítja tekintetét...
-Nahát...nem is tudtam, hogy a klónok tudnak felejteni...köztudott, hogy közülünk csak Xojerthának van felesége, Arylin, Jakshjalangnak Janina nem a felesége, csak az élettársa...
Visszafordul a tündérhez.
-Xojertháról és Arylinről jut eszembe...őhozzájuk költözhetne. Xojertha fődruida, Arylin is druida...mindketten holdelfek. Bizonyára feltűnt kegyednek egy-két érdekes épület...ha gondolja, bármikor állok rendelkezésére, és bemutatom a várost. De most csak egy épület lényeges...nézzen ki az ablakon...látja azt a lebegő hegyecskét a város közepén? Az az aréna, Xojertha és egy másik varázsló hozták létre saját maguk...a hegy egy varázspárbaj során jött létre a város közepén, amit aztán rúnákkal láttak el, így lebeg, és csak egy módon lehet megközelíteni: levegőből. Van egy griff, Ayostionnak hívják, ő felelős a szállításért. Az Aréna lebegő része 2 szintes...a Második Szint a valódi aréna, itt lehet küzdeni, és itt fészkel a város két leghatalmasabb őrzője, két kyorg...a vörössárkányok fajtájából vannak, és eléggé mogorvák, nem nagyon lehet velük beszélni. A Második Szintet még sasok,wywernek és élőholtak vigyázzák, a sasok Xojertha jóvoltából, az élőholtak egy varázslónak köszönhetően, a wywernek pedig szintén a vadon hívásának engedtek. Itt nem nagyon lehet lakni, eleve kopár, és a kyorgok nem tűrnek meg értelmes lényt melletük. Az Első Szint a hegy közepe, félbe lett vágva, szintén fel lett rúnázva, és fák tartják. Az Első Szinten a fák olyan sűrűn vannak, hogy megközelíteni még levegőből is nehéz, csak pár helyen lehet, ahol Ayostion és griffcsaládja fészkelnek, meg ahol a szint közepén levő tóból a patakok folynak le a hegyről...az Első Szint populációja ismeretlen, csak Xojertha és Arylin tudhatják, ők is ott élnek az Első Szinten. A fák és a magasság miatt belátni nem lehet, a keletkezett erdőben nincsenek ragadozók, csak a tóban van az Első Szint Őrzője, egy hydra, de nem bánt senkit, csak ellenséget. Az Aréna alatt egy hatalmas szökőkút van, itt gyűlik össze a víz, ami a hegyről lefolyik, és mágikus úton megint a tóba jut. A szökőkútban halak és vízi élőholtak vannak. Az Első Szinten nincsenek élőholtak, és ha gondolja, máris küldhetek üzenetet Ayostionnak, hogy Kegyed hívására is jöjjön, és az Első Szinten szeretne élni. Xojertha és Arylin pedig segíthetnek, bármikre lenne szüksége. Mit szól hozzá? |
A társalgás szabályai | A legaktívabb fórumok és fórumozók | Moderátori tevékenységek
|
© Beholder Kft., 2003 - 2024
E-mail: beholder{kukk}beholder{ponty}hu | Tel.: (06-1)-280-7932
Az oldalon megjelent szöveges és illusztrációs anyagok átvétele, másolása, illetve bármilyen módon történő felhasználása csak a Beholder Kft. engedélyével lehetséges.
A fórumban történő hozzászólások valóságtartalmáért, minőségéért semmilyen felelősséget nem vállalunk.
|
