Iustitia

HKK tesztelőként ismerős az érzés, amikor egy problémára megoldást próbálunk találni. És mi jobb megoldás, mint egy szabályozó szabálylap, ami a kezdetektől kint van az asztalon. Viszont univerzalitásuk miatt az új szabálylapok veszélyesek is, és halandósági rátájuk a tesztelésen nagyon magas, a legtöbbnek rövidebb-hosszabb tesztelés után kihagyás lesz a sorsa.

A Iustitia a tesztelést túlélte. Én a lapok nyomdai lektorálásakor találkoztam vele, és annyit kértem, hogy a „keresés” tükrözését húzzuk le róla, mert abból túl sok kérdés és probléma lehet (igen, eredetileg azt is tudta volna), a húzás és dobatás tükrözése ránézésre jóval egyszerűbb, vállalható dolognak tűnt.

Persze az ördög a részletekben rejlik, a problémák akkor jöttek elő, amikor sokan kezdtek a lappal játszani, és lapra írt szöveg alapján próbálták a működését értelmezni. A legnagyobb fennakadást a „feltétel alapján” c. rejtélyes kifejezés okozza. Ezért megpróbáljuk most a lappal kapcsolatos összes felmerülő kérdést tisztázni. A legtöbb probléma egyébként nem a húzással van, hanem a dobással.

1.) Hogyan kell dobni a Iustitiának (véletlenszerűen, általam választott stb)?
A dobatásra a HKK-ban egyértelmű a terminológia: ha véletlenszerűen, vagy általam választott lapot kell dobni, akkor azt mindig kiírjuk. Ha egyik sem szerepel, a dobó játékos választ. Így ebben az esetben is. Mindegy, hogy valaki véletlenszerűen vagy más módon dobat, az ellenfele mindig általa választott lapot fog dobni.

2.) Hova kell dobni, a Semmibe vagy a gyűjtőbe?
A HKK terminológia ebben is egyértelmű. Ha nincs kiírva, hogy a Semmibe kell dobni, akkor a gyűjtőbe kell. Hiába dobattak a Semmibe, a Iustitiával a másik játékos a gyűjtőbe fog dobni.

Itt egyébként felmerült érvként az is, hogy az eredeti szándék a lap alkotásakor az lett volna, hogy ugyanoda, és ugyanúgy kelljen dobni. Ezt viszont a lapra rá kellett volna írni:
„A dobott lapot ugyanúgy kell kiválasztani, mint az eredetit (véletlenszerű, választott) és ugyanoda kell dobni, mint az eredetit (gyűjtő, Semmi)”
Ez sajnos elmaradt, de nem is baj, mert a lapra amúgy sem fért volna ez rá, és ráadásul még egy csomó egyéb kérdés, FAQ és szabályprobléma is lett volna vele, ezért maradunk annál, hogy a lap úgy működik, ahogy rá van írva.

3.) Mit jelent az, hogy feltétel szerint dobatni?
Bizonyos dobatásoknál csak adott feltételnek megfelelő lapot lehet dobni, vagyis adott színű, típusú, idézési költségű, vagy más tulajdonságú lapot, amit még az ellenfél kezének megtekintése előtt határozunk meg (tehát nem dobhatsz neki akármit). Itt az ellenfélnek is csak az adott feltételnek megfelelő lapot dobhat. Tehát ha az első játékos varázslatot dobott az anti-mágiának, a másiknak is azt kell. Ha egy max. 1-es költségű lapot dobott el, az ellenfelének is azt kell. Ha egy konkrét nevű lapot kell dobni (pl. Gomak megsemmisítő pillantása) akkor az ellenfél is csak azt dobhatja. Ha nincs, értelemszerűen meg kell mutatni a kezét, és nem kell dobnia.

4.) Mit jelent az, hogy feltétel szerint húzni?
A dobatás analógiájára nincs olyan, hogy „húzz 1 adott színű lapot” vagy hasonló, mivel az már keresés lenne. A HKK-ban vannak ugyan lapok, amelyek bizonyos feltétel teljesülése esetén engedik csak, hogy húzz (pl. A közösség hírnöke), de ezzel az erővel a köteléket vagy más feltételt vizsgáló dobatásokat, húzásokat is feltételesen kellene kezelnünk, még egy egyszerű kapcsolódó hatásnál sem működne a szabálylap, ez végtelen exploit lehetőséghez, és végtelen mennyiségű FAQ kérdéshez vezetne.
A Iustitiában tehát a „feltétel alapján” kitételnek csak a dobott lap tulajdonságai meghatározásakor van jelentősége. Az, hogy a forrás csak akkor dobat vagy huzat, ha egy adott feltétel teljesül, lényegtelen. Ha az ilyen feltétel teljesült, és dobattunk vagy húzattunk, akkor az ellenfélnek is kell.

5.) Mit jelent az, hogy kivéve költségként?
Ha egy lapot idézési költség helyettesítésére, vagy hatás költségeként dobunk (vagyis a dobás a kettőspont előtt szerepel), akkor az ellenfélnek nem kell dobnia.

6.) Mit jelent az, hogy késleltetve is?
A gyakorlatban semmit. Amikor az egyik játékos húz vagy dob, akkor fog a másik is dobni vagy húzni. Ha egy hatás azt mondja, a kör végén dobj egy lapot a kezedből, de a kör végén nincs lap a kezében, akkor az ellenfélnek sem kell dobnia. Tehát ezt a kitételt a lap szövegében nyugodtan figyelmen kívül hagyhatjuk, akkor húz / dob az egyik játékos, amikor a másik.

7.) Mi van akkor, ha elfelejtem a húzás fázisban a plusz lapot felhúzni?
A kötelező cselekvésekre vonatkozó szabály az irányadó, ezt kör végéig pótolhatod (de utána már nem).

8.) Van néhány lap, amivel a Iustitiának speciális az interakciója, ezekre külön kitérünk.

8.1) Mi történik Vcz' a remete és a Szárnyaló tolvaj esetén?
Az ellenfél kezéből átveszünk egy lapot a saját kezünkbe (ez nem dobatás), a kör végén ezt a lapot eldobjuk, ilyenkor az ellenfélnek kell dobnia, tehát összességében 2 lap hátrányt szenved el.

8.2) Mi történik az Alanori piac esetén?
Itt gyakorlatban az ellenfél, és a saját paklid felső 2 lapját is felhúzod, majd berakod az Alanori piac alá. Iustitia esetén az ellenfél is húzni fog 4 lapot, tehát a piac nem igazán alkot jó kombót ezzel a szabálylappal.

Végül röviden összefoglaljuk, mi lesz a FAQ, ami a lap alatt szerepel:

Iustitiának való dobásnál az ellenfél mindig általa választott lapot dob, és mindig a gyűjtőbe. Ha bizonyos feltételnek megfelelő lapot lehet csak dobni (szín, költség, típus, név stb.), akkor a Iustitiára is csak olyan lap dobható. A feltétel csak ennyit jelent, ha magának a dobatásnak vagy húzatásnak van feltétele (pl. kötelék) annak nincs jelentősége, ha létrejött, az ellenfélnek azt nem kell teljesíteni, ő is dob/húz. Költségként dobott lapra (pl. idézési költség helyettesítésére, akár hatás költségére) nem kell az ellenfélnek dobni. Emellett bemásoljuk majd a 8.)-as pontban szereplő dolgokat, és rakunk egy linket erre a cikkre.

Figyelem! A fenti cikkben leírt dolgok kizárólag a lap működését hivatottak tisztázni, egyértelműsíteni. A lap erősségére itt nem térünk ki, majd a következő hónapokban derül ki, van-e olyan probléma, ami további szabályozást igényel.

Tihor Miklós